Rokonszenves arcú, jól öltözött kisfiú kóborol karácsony délutánján a Duna-parton. Nemcsak a külseje ápolt és gondozott, a gondolkozása is komoly, a jelleme is szilárd és megbízható. Miért adta hát szökésre a fejét?
Miért kellett háborogva és mégis megszégyenülten elfutnia hazulról éppen a szeretet ünnepének előestéjén?
Miért kell a becsületes helytállásnak ezt a fonák, szokatlan, időszerűtlen módját választania?
S végül is hogyan keveredik ki veszélyes helyzetéből?
Az izgalmas és érdekfeszítő regényből megtudjuk, hogy bármilyen válságos kalandokon esik át a gyerek, soha meg nem alkuszik, soha nem nem hátrál, jó kedéllyel viseli el a hányattatásokat, s még talpraesettebb és életrevalóbb lesz, mire kilábal a bajokból…
thury_zsuzsa_szokes_karacsonykor.doc |