Szereplők
Elekes Pali
Czinege Bódi
Pintye Miska
Rácz Laci
Sándor Pista
Karcsi
Sanyika, Karcsi öccse
Mihályka
Bem apó
Czecz János vezérőrnagy, Bem vezérkari főnöke
Petőfi Sándor
Bethlen Olivér, nemzetőrtiszt
Elekesné, Krisztina
Elekes Dávid, Pali apja
Samu bácsi, Hermina néni (Pali rokonai)
Czinege Mózes gyertyaöntő és mézeskalácsos
Binder Rudi, Bódi nagybátyja
Benedekné, Borbála, Elekesné unokahúga
Anikó, Borbála lánya
Némethyné, menekült
Friedrich adjutáns
osztrák őrnagy
2 román pásztor
Játék – veszélyekkel
1848. szeptember 26-án szebeni gyerekek becsapták a Puchner-gárdistákat, és kiszöktek a városból.
Erdőaljára indultak, a legkedvesebb játszóhelyükre.
Az öt fiú először ipiapacsozott, majd bigézni kezdtek.
Mégis a legfontosabb esemény ezen a napon az lett, hogy két fiú – Elekes Pali és Czinege Bódi – összebarátkoztak.
A pincevár
A gyerekek egy elhagyott borospincét akartak átalakítani búvóhelynek. A pince romos állapotban volt,
nehéznek ígérkezett a rendbe tétele. Nádra, téglára, szögekre, drótra, mészre volt szükségük a felújításhoz.
Közben Nagyszebenben egyre nőtt a császári katonaság létszáma.
Egy eldőlt puska és egy kokárda bajt hozott Palira és a barátjára, de egy nemzetőr kapitány a segítségükre sietett.
Elekes Pali meghívta magukhoz Czinege Bódit, ahol a két fiú belecsöppent a felnőttek beszélgetésébe, akik éppen a forradalom óta eltelt eseményekről vitatkoztak.
Bethlen Olivér másnap reggel Kolozsvárra utazott, mert magyar nemzetőrként egyre veszélyesebbé vált a helyzete Nagyszebenben. A fiúk elhatározták, hogy zászlót is szereznek a csapatuknak.
A gyertyaöntő műhelyben
Czinege Mózes műhelyében a mester új mézeskalácsformán dolgozott.
A szebeni városházát faragta, miközben elmesélte a fiának az épület történetét.
Később Mózes Binder Rudival (a rokonukkal) gyertyák öntésébe kezdett, sebesen töltögették a viaszt a kanócokra.
Később Pintye Miska egy nagy köteg fűzfavesszővel a hátán érkezett meg Bódiékhoz.
Korábban a várukban a tetőt már rendbe hozták, kisepregették a pincét, most egy ágyat fabrikáltak a botokból, gallyakból.

lengyel_balazs-a_szebeni_fiuk.pdf |