Aranysz�l� pinty�ke

Hol volt, hol nem volt, hetedh�t orsz�g ellen volt, az �perenci�s-tengeren is t�l, de az �regany�m h�z�n is t�l volt, �lt a vil�gon egy kir�ly. Annak volt h�rom fia.

M�r nagyon �reg volt, a szem�t �gy kellett vasvill�val felt�masztani. Azt mondja egyszer a fiainak:

- Fiaim, ha ti a fiatals�gnak meg a hal�lnak viz�b�l tudn�tok nekem hozni, s megker�ten�tek az aranysz�l� pinty�k�t, megfelezn�m veletek a birodalmamat.

T�bb sem kellett a h�rom kir�lyfinak. Ment, nyergelt egyszerre mind a h�rom. A k�t �regebb sz�p parip�ra, a legkisebb egy cs�nya sz�rke l�ra. Mikor a nagyobbak a kicsit megl�tt�k, elkezdt�k cs�folni, hogy ilyen-amolyan, hogy mer elindulni azon a geb�n. De r�juk se hajlott a kis kir�lyfi, ment � is az orra ut�n.

Ment, ment, mendeg�lt hetedh�t orsz�g ellen. A b�tyjai csalt�k, hogy menjen arra, amerre �k, de hogy m�g j�form�n el sem indultak, s m�ris kics�folt�k, ment ink�bb csak mag�ban. �tj�ban egy rossz kunyh�ra tal�lt, abban lakott egy �regasszony.

- Adjon Isten j� reggelt, �regany�m! - k�sz�nt a kir�lyfi.

- Adjon Isten, kedves fiam! Mi j�ratban vagy?

H�t elmondta sorra, hogy mi v�gett vette a nyak�ba a vil�got.

Azt mondja az �regasszony:

- �n nem tudok semmit, de eredj, az erd�n t�lnan lakik egy m�sik �regasszony, az majd tud valamit mondani. - Azzal el�vesz egy kors�t, a kezibe nyomja a kir�lyfinak. - Kedves fiam, ha j�ssz visszafel�, mer�tsd meg nekem ezt a kors�t az �let viz�vel, s hozd be. J�t�t hely�be j�t v�rj!

A kir�lyfi ment tov�bb. Az erd�n t�l csakugyan megtal�lta a m�sik �regasszonyt, de az is annyit �rtett az � dolg�hoz, mint a ty�k az ab�c�hez, az is csak a kors�t nyomogatta a kez�be. De elmondta, hogy oda nem messzire lakik egy m�g �n�la is �regebb asszony, menjen ahhoz, avval j�l j�r.

Elment, r� is tal�lt arra a v�nasszonyra is. V�nebb volt m�r az orsz�g�tn�l. Bek�sz�n a kir�lyfi:

- Adjon Isten j� napot, �regany�m!

- Adjon Isten, kedves fiam! - mondta volna az �regasszony, ha tudta volna, de csak �gy d�d�gte. - H�t mi j�ratban vagy?

Elmondta a kir�lyfi t�vir�l hegyire, hogy � a fiatals�gnak meg a hal�lnak a viz�b�l akar hozni, s megszerezn� az aranysz�l� pinty�k�t is, ha lehet, mert az apja �gy k�v�nja. De mag�t�l nem sokra menne, h�t k�ri az � tan�cs�t.

Azt mondja neki az �regasszony:

- Nagy f�ba v�gtad a fejsz�t, kedves fiam! De pr�b�ld meg, h�tha sikered lesz. Ahogy innen elindulsz, �rsz egy nagy erd�be. Annak a k�zep�n tal�lsz egy aranyv�rat, egy ablaka mindig nyitva van. Ott k�sd fel a lovad fark�t, hogy egy sz�l se maradjon el, s ugrass be az ablakon. Mindj�rt ott tal�lod T�nd�rsz�p Ilon�t, de meg ne cs�kold valahogy, mert akkor v�ged, hanem szak�tsd ki egy hajsz�l�t, ezzel k�sd be az aranysz�l� pinty�ke sz�j�t, ott tal�lod mindj�rt T�nd�rsz�p Ilona mellett a kalitk�ban. Balr�l folyik a fiatals�gnak, jobbr�l a hal�lnak a vize, a korsaidat mer�tsd meg, avval gyere, de vigy�zz, hogy a lovad farka fel legyen k�tve, mert nagy baj lesz, ha �szrevesznek. Nesze ez a kefe meg ez a toj�s meg ez a t�r�lk�z�, ha bajba ker�ln�l, ezekkel m�g kiseg�theted magadat.

Azzal a harmadik �regasszony is el�vett egy kors�t, odaadta a kir�lyfinak a kef�vel, toj�ssal meg t�r�lk�z�vel egy�tt. A kir�lyfi pedig elindult. Nemsok�ra el is �rt az erd� k�zep�be, az aranyv�rhoz.

�ppen d�l volt, s�t�tt a nap, a kir�lyfi majd megvakult a nagy f�nyess�gt�l. Az aranyv�rra r�s�t�tt a nap, az volt az a nagy f�nyess�g. Leugrott h�t a l�r�l, els� dolga volt a l� fark�t felk�tni, azzal �jra fel�lt, s beugratott a nyitott ablakon. Ott meg elt�totta szem�t-sz�j�t, mert olyant m�g �let�ben nem l�tott.

Egy sz�kben �lt T�nd�rsz�p Ilona. Ann�l szebbet m�g t�n ping�lni se lehetne, mellette egy kalitk�ban egy aranysz�l� pinty�ke. A kir�lyfi m�r odahajolt a T�nd�rsz�p Ilona arc�hoz, hogy megcs�kolja, de akkor esz�be jutott az �regasszony mond�sa. Kih�zott a T�nd�rsz�p Ilona fej�b�l egy aranyhajsz�lat, bek�t�tte az aranysz�l� pinty�ke sz�j�t. Azut�n mer�tett a fiatals�g �s a hal�l viz�b�l, ah�ny kors�t hozott, mindet belemer�tette, a kalitk�t feltette a nyeregbe - az aranysz�l� pinty�k�vel egy�tt -, azzal ird�c, ment ki az ablakon!

Igen �m, de elfelejtette a lova fark�t �jfent megk�tni; egy sz�l kics�ng�tt bel�le; a v�rhoz �rt, s az a sz�lt�l olyant zend�lt, hogy a t�nd�rek mind fel�bredtek a zend�l�sre. Mindj�rt tudt�k, hogy ott j�rt valaki. �s ah�nyan csak voltak, mindny�jan ut�na a kir�lyfinak! M�r majdnem el�rt�k, amikor elhaj�totta a kef�t, amelyet az �regasszony adott. Mindj�rt egy nagy erd� lett bel�le.

No, meg voltak akadva a t�nd�rek, mert ha g�tat vetnek el�j�k, nem rep�lhetnek �t rajta, �t kellett az erd�n t�rni�k magukat. Az alatt pedig a kir�lyfi j� messzire haladt. De a t�nd�reknek nem sok kell, ha egyszer a sz�rnyukat haszn�lhatj�k. Ahogy az erd�b�l ki�rtek, mindj�rt nyom�ban voltak �jra az aranysz�l� pinty�k�nek. M�r nagyon �gett a l� talpa alatt a f�ld, mikor a kir�lyfi elhaj�totta a toj�st. Abb�l r�gt�n nagy hegy lett. A t�nd�reknek �t kellett gyalogolniuk rajta, ha az aranysz�l� pinty�k�t m�g egyszer l�tni akart�k. A kir�lyfi, amikor harmadszor is a sark�ban l�tta �ket, eldobta a t�r�lk�z�t, abb�l tenger lett, olyan, hogy m�g a t�nd�rek sem tudt�k �tl�bolni.

Nemsok�ra �tj�ba esett az �regasszony kunyh�ja, akit�l a tan�csot kapta. Vitt neki egy kors� fiatals�gvizet. Azut�n sorba elment a m�sik k�t �regasszonyhoz is a kors�val.

Most m�r j� volna minden, megvan az aranysz�l� pinty�ke is, a fiatals�gnak meg a hal�lnak vize is, de ezzel nem lett v�ge a bajnak.

Hazamenet a kir�lyfi tal�lkozott testv�reivel, azok semmi haszon n�lk�l j�rtak. Mikor megl�tt�k, hogy ott a k�t kors� az �ccs�k nyak�ban, a kez�ben meg a kalitka az aranysz�l� pinty�k�vel, kapt�k magukat, elvett�k t�le. �r� meg r�parancsoltak, hogy �lt�zz�k fel b�resnek, �lljon be az apj�hoz kocsisnak, s az eg�szr�l ne sz�ljon senkinek semmit, k�l�nben meg�lik. A kir�lyfi - mit volt mit tennie? - �gy tett, ahogy a b�tyjai mondt�k, meg�g�rte, hogy nem sz�l semmit. Avval mentek hazafel�.

Otthon meg�r�lt az �reg kir�ly, hogy az � k�t legnagyobb fia milyen der�k ember, mindj�rt odaadta nekik birodalm�nak fel�t. A legkisebb fi�t meg, aki b�resnek volt �lt�zve, megfogadta kocsis�nak.

�gy �ltek. A k�t kir�lyfi uraskodott, j�m�dban volt, a legkisebb lovat vakart meg sz�ntott.

Egyszer, ahogy fel�brednek, l�tj�k, hogy �jszaka a palota el�tt t�madt egy aranyh�d, sz�p, gy�ny�r� aranyh�d, a k�zep�n �ll T�nd�rsz�p Ilona, s azt kiab�lja:

- Kir�ly, kir�ly, �reg kir�ly, k�ldd ki azt a fiadat, aki engem a v�ramban megrabolt!

A k�t fi� csod�lkozott, hogy ki lehet az, mi j�ratban van.

Kimegy a leg�regebb, l�ra �l � is, mint ahogy T�nd�rsz�p Ilona j�tt, s ki�ll a h�dra.

Azt k�rdezi t�le T�nd�rsz�p Ilona:

- Kir�lyfi, mondd meg nekem, jobb vagy bal oldalamon folyik-e a hal�l vize!

Az meg se tudott mukkanni.

- Ha nem tudod, k�ldd ki az �cs�det, h�tha az meg tudja mondani.

Kimegy a m�sodik kir�lyfi. T�nd�rsz�p Ilona att�l is megk�rdezi a hal�l viz�t, de annak a felelete se �rt egy pet�kot.

Azt mondja akkor T�nd�rsz�p Ilona:

- Kir�ly, kir�ly, �reg kir�ly, ha h�zadb�l senki sem tudja megmondani, amit �n k�rdezek, h�bor�t ind�tok ellened!

Akkor a kir�lyhoz bement a kocsis, azt mondja neki:

- Fels�ges kir�lyom! Gr�cia fejemnek, engedd meg, hogy az aranyh�dra mehessek, h�tha �n meg tudn�lak menteni a h�bor�t�l.

A kir�ly kapva kapott rajta.

- Eredj, no! De okosan besz�lj!

Felhaj�totta mag�t egy l�ra a legkisebb kir�lyfi, v�gtatott egyenest a h�dra, T�nd�rsz�p Ilona el�.

K�rdezi t�le is T�nd�rsz�p Ilona:

- Mondd meg nekem, kir�lyfi, jobb vagy bal oldalamon folyik-e a hal�l vize!

- Balr�l a fiatals�g, jobbr�l a hal�l vize - feleli a kocsisnak �lt�z�tt kir�lyfi.

- Ez j�l van - mondta T�nd�rsz�p Ilona. - H�t az aranysz�l� pinty�k�vel mi t�rt�nt?

- A fejedb�l kivettem egy aranysz�lat, avval k�t�ttem be a sz�j�t, s �gy hoztam el kalitk�st�l egy�tt.

Az �reg kir�ly meg a k�t fia odabenn csak n�zt�k, a k�t kir�lyfi k�l�n�sen. Tudt�k, hogy most m�r v�ge a p�nk�sdi kir�lys�gnak.

Azt k�rdezi m�g ott kinn a legkisebbt�l T�nd�rsz�p Ilona:

- H�t �n ki vagyok?

- Te T�nd�rsz�p Ilona vagy! A te v�radb�l hoztam �n a fiatals�g meg a hal�l viz�t meg az aranysz�l� kis pinty�k�t.

- No, ha az �n vagyok, te meg sz�vem sz�p szerelme vagy, �s�-kapa v�lasszon el egym�st�l.

�ssze�lelkeztek, �sszecs�kol�ztak, bementek a kir�lyi palot�ba. A k�t legid�sebb kir�lyfinak m�r akkor csak hideg nyoma volt otthon, elbujdostak, ki tudja, hova. Az �reg kir�ly a fiatal p�rnak adta eg�sz birodalm�t, azok pedig megesk�dtek, lagzit csaptak, heted-h�t orsz�gra sz�l�t, m�g most is �lnek, hogyha meg nem haltak.

Forr�s:
Illy�s Gyula: H�t meg h�t magyar n�pmese
M�ra K�nyvkiad� 1975.