Howard Phillips Lovecraft
Ulthar macsk�i

Azt mondj�k, hogy a Skai foly�n t�l fekv� Ultharban senki sem �lhet meg macsk�t. Eln�zem �ket amint dorombolva �lnek a t�z el�tt: eg�sz hihet�nek t�nik ez a tilalom. A macska ugyanis titokzatos teremtm�ny, s k�zelebb �ll azokhoz a k�l�n�s dolgokhoz, melyek az ember el�tt �r�kre rejtve maradnak. Az antik Aigyptos lelke �l benne; Mero� �s Ophir r�g elfeledett v�rosaib�l sz�rmaz� mes�k �rz�je. Rokons�gban �ll a dzsungel uraival, �r�k�se Afrika �sr�gi, balj�slat� titkainak. A Sphinx unokatestv�re, �rti nyelv�t, m�gis sokkal �sibb n�la �s eml�kszik arra is, amit az m�r r�g elfeledett.
    �lt Ultharban — m�g miel�tt a polg�rok megtiltott�k volna a macsk�k elpuszt�t�s�t — egy �reg paraszt a feles�g�vel. Gy�ny�r�s�g�ket lelt�k abban, hogy csapd�ba csalt�k �s lem�sz�rolt�k szomsz�daik macsk�it. Hogy mi�rt tett�k mindez, nem tudom; tal�n gy�l�lt�k �jszak�nk�nt f�lhangz� ny�vog�sukat �s azt, ahogy lopva sonnak a kertben �s udvarokon �t a s�t�ts�g hom�ly�ban. Ak�rmi volt is az ok, az �regember �s az asszony �r�mmel fogott el �s �lt meg minden macsk�t, ha k�zel mer�szkedett kunyh�jukhoz; a n�ha s�t�ted�s ut�n hallhat� hangokb�l pedig a falusiak kital�lhatt�k, hogy nem gy�ng�d m�don t�rt�nt az elpuszt�t�s. Persze nemigen besz�ltek err�l az �reg p�rral: arckifejez�s�k nem �g�rt semmi j�t, �s kunyh�juk is f�lelmetes volt, m�lyen elrejtve egy elhagyatott kert hatalmas t�lgyf�i alatt. Az igazat megvallva, a macsk�k gazd�i gy�l�lt�k ugyan a furcsa p�rt, viszont sokkal jobban f�ltek t�l�k, s ahelyett, hogy lehordt�k volna �ket brut�lis tett�k�rt, csup�n arra �gyeltek, nehogy d�delgetett kedvenceik a s�t�t f�k alatt �ll� mag�nyos kunyh� fel� k�sz�ljanak. Az el�vigy�zatoss�g ellen�re is �hatatlanul elt�nt n�ha egy-egy macska, s�t�ted�s ut�n �jra hallatszottak a hangok, s a gazda csak tehetetlen�l kesereghetett vagy azzal vigasztalhatta mag�t, hogy h�l�t adottt az �gnek, ami�rt nem valamelyik gyerek�t vesz�tette el. Ultharban ugyanis egyszer� emberek �ltek, �s nem tudt�k azt, honnan sz�rmaztak az els� macsk�k.
    Egy sz�p napon egy karav�n t�nt f�l a falu macskak�ves utc�in, valami d�lr�l j�tt, furcsa v�ndor-n�ps�g. B�r�k sz�ne s�t�t volt, de nem hasonl�tottak azokhoz a v�rosiakhoz, akik �vente k�tszer is �thaladtak a falun. A piact�ren ez�stp�nz�rt j�vend�t mondtak, �s sz�nes �veggy�ngy�ket v�s�roltak a keresked�kt�l. Senki sem tudta, hogy pontosan honnan j�ttek, csak azt l�tt�k, hogy im�ik k�l�n�sek, �s furcsa alakokat festettek a kocsik oldal�ra: embertest�, de macska-, h�ja-, kos— �s oroszl�nfej� l�nyeket. Vezet�j�k pedig egy k�tszarv� fejd�szt viselt, a k�t szarv k�z�tt egy rejt�jes, korong alak� d�sszel. Volt egy ap�tlan-any�tlan kisfi� a karav�nnal, csak egy kis fekete cic�ja volt, azt d�delgette. A sors kegyetlen�l b�nt vele, csak ezt a kis sz�rgomb�cot hagyta meg neki, hogy enyh�tse f�jdalm�t. De am�g az ember fiatal, k�nnyen feled�st tal�l egy ilyen kismacska j�t�k�ban. �gy Men�s is — ez volt a fi�cska neve — gyakrabban mosolygott, mint s�rt, amint a furcs�ra ping�lt kocsi l�pcs�j�n �ld�g�lt j�tsz�t�rs�val.
    Ottart�zkod�suk harmadik reggel�n azonban nem tal�lta a cic�t, s amint a piact�ren hangosan zokogott, n�h�ny falusi besz�lt neki az �regr�l �s feles�g�r�l, valamint az �jjeli hangokr�l. Amikor ezt meghallotta, abbahagyta a s�r�st, t�n�dni, majd im�dkozni kezdett. Karj�t a nap fel� emelte, �s buzg�n foh�szkodott, s b�r a falusiak nagyon szerett�k volna �rteni, sz�mukra teljesen ismeretlen volt a nyelv. A k�ny�rg�s hat�s�ra a felh�k kezdtek szokatlan alakot �lteni, s az �gen lassan �s hom�lyosan kivehet�v� v�lt a furcsa, csak f�lig emberi l�nyek szarvasfejd�szes alakja.
    Aznap �jjel a v�ndorok elhagyt�k Ulthart, �s senki sem l�tta �ket �jra. Azonban nem csak �k t�ntek el nyomtalanul, hanem a falubeli macsk�k is: kicsik �s nagyok, feket�k, sz�rk�k, cirmosak, v�r�sek �s feh�rek egyar�nt. Az �reg Kranon, a polg�rmester meg mert volna esk�dni, hogy az idegenek vitt�k el az �sszeset Men�s macsk�j��rt; szidta is a fi�t meg az eg�sz karav�nt. De Nith, a nyurga jegyz� azt �ll�totta, hogy a v�n h�zasp�r a felel�s, hisz k�ztudott volt macskagy�l�let�k. Persze senki sem merte �ket k�rd�re vonni, pedig a kis Atal, a fogad�s fia l�tta az �sszes macsk�t, amint lassan �s �nnep�lyesen vonultak a balj�slat� kert fel�, mintha valami sosem hallott ritu�l�ra k�sz�ln�nek. A falusiak hitt�k is meg nem is az eg�szet, s b�r azt gyan�tott�k, hogy a macsk�k cs�nya v�get �rtek, m�gsem mert�k volna sz�v� tenni addig, am�g napvil�gn�l, saj�t kertj�n k�v�l nem tal�lkoznak az �reggel. �gy h�t Ulthar lak�i tehetetlen�l �s d�h�sen fek�dtek le aludni, de amikort reggel f�l�bredtek, �lm�lkodva l�tt�k, hogy minden macska el�ker�lt, �s ott volt a megszokott hely�n. Nagy, kicsi, fekete, sz�rke, cirmos, v�r�s �s feh�r: egy sem hi�nyzott. Lust�k lettek �s k�v�rek, beh�zelg�en doromboltak. A polg�rok sok�ig tanakodtak a hihetetlen esetr�l. Az �reg Kranon m�g mindig azt �ll�totta, hogy csakis a karav�n vihette el �ket, hisz macska nem ker�lt m�g �lve el� abb�l a kunyh�b�l, ahol a v�nember �s feles�ge lakott. Abban viszont egyet�rtettek, hogy f�l�tt�bb k�l�n�s a macsk�k viselked�se, nem voltak hajland�ak sem enni, sem pedig meginni az el�j�k ki�nt�tt tejet. Eg�sz nap csak a t�zhely el�tt szundik�ltak �s a napon s�tk�reztek.
    M�r egy h�t is eltelt, mire a falu lak�i �szrevett�k, hogy este nem gy�l kis f�ny az �regek kunyh�j�ban. Nithnek az is felt�nt, hogy senki sem l�tta �ket a nevezetes �jszaka �ta, amikor a macsk�k mind elt�ntek. �jabb h�t eltelt�vel a polg�rmester �gy d�nt�tt, k�teless�ge kinyomozni a dolgot, �s f�lelm�t legy�zve elment a kunyh�hoz. �vatoss�gb�l mag�val vitte Shang kov�csot �s Thul k�farag�t is. Amikor behatoltak a h�zba, n�h�ny furcsa bog�ron k�v�l csak k�t emberi csontv�zat tal�ltak az agyagpadl�n, h�s m�r nem volt egyiken sem. Mindenkit �mulatba ejtett az eset, sok�ig tal�lgatt�k, mi t�rt�nhetett. Zath, a halottk�m, Nith jegyz�, Kranon, Shang �s Thul: mindannyian a rejt�lyen t�prengtek. A kis Atalt, a fogad�s fi�t alaposan kifaggatt�k, jutalomb�l m�g cukork�t is kapott. Sok�ig emlegett�k a v�nembert �s feles�g�t, a v�ndorkarav�nt, a kis Men�st a cic�j�val, az im�j�t �s az �gbolt megv�ltoz�s�t az ima alatt; azt, hogy mit csin�lhattak a macsk�k aznap �jjel, amikor a karav�n elhagyta a falut, �s hogy mit tal�ltak abban az �tkozott kunyh�ban a s�t�t balj�slat� f�k alatt.
    V�g�l pedig a polg�rok kih�rdett�k a nevezetes t�rv�nyt, amely minden�tt nagy visszhangot keltett: Ultharban tilos macsk�t elpuszt�tani.

Redela Anna ford�t�sa