25 Armstrong a Hold és a Világűr
A Hold amire, az ember öröktől álmodott.
Elmenni a Holdra, már a régieket is foglalkoztatta, 1609-ben Galilei távcsővel vizsgálja a Holdat,
1700-ban az angol D Drassnek volt egy egy rugós katapultos ötlete,
még Verne Gyula, a fantasztikus regények írója is foglalkozott a repüléssel.
---
A jelenlegi ismereteink szerint csak egyféle módon lehet az embert a világűrbe juttatni, méghozzá rakétával:
ezt elsőként egy orosz tudós mutatta ki Konsztantyin Ciolkovszkij, aki mindent felfedezett és kiszámított, de ahogy lenni szokott senki sem akart rá hallgatni.
---
Néhány évvel később az amerikai Robert Goddard felfedezi a folyékony üzemanyaggal hajtott rakétát, ami történelmi jelentőségű az űrhajózásban, mégis kevesen tudtak róla.
---
A náci birodalom szétesése után, ami után hirtelen kezdődik el a versenyfutás a Holdért, világűrért és mindenkinek szüksége van a német műszaki emberekre.
---
Megkezdi a az űrversenyt a világ akkori két nagy hatalma: az Egyesült Államok és a Szovjetunió.

Most már több tucat műhold kering a Föld körül, űrszondát indítottak a Vénusz, sőt a Nap felé is, csakhogy addig senki nem tette a lábát a Földön kívül más égitestre.
---
Neil Armstrongot választották ki az amerikai űrprogramhoz, ő hajtotta végre az első dokkolásos űrrandevút.

Majd ő lép először az emberiség évezredes álmára, a Holdra, több százmillió TV-néző szeme láttára: ami kis lépés neki, nagy lépés az emberiség számára.

A Holdért folytatott verseny után több ország úgy döntött, hogy együtt dolgozik a világűr meghódításáért.
***
26 A jövő
Ha tudnátok még gyerekek, hogy mennyi mindent kell még felfedezni, megérteni az embernek! 

Az életnek meg az anyagnak az eredetét, a végtelen apró dolgokat, melyeket alig ismerünk, az agy működését meg a törzsfejlődést, a világmindenség rejtélyeit. 

Néhány év múlva az életetek, a gyermekeitek élete egészen más lesz, képzeljük el a jövőt a mester segítségével és tegyünk egy jövőbeli időutazást!

17. Pasteur és a mikroirganizmusok
18. Edison és az alkalmazott tudomány
19. Marconi és a hullámok
20. Ford és az automobil kalandja

21. A repülés
22. Marie Curie
23. Einstein
24. Lorenz, a libák atyja

25. Armstrong, a Hold és a világűr
26. A jövő

21 A repülés
Az emberiség legrégibb álma a repülés.
Már a régi görögök is az ókorban próbálgatták. 

A repülés mindig is ott volt az emberek álmai között, sok legenda és mítosz született ezzel kapcsolatosan…
---
A repülésről Leonardo da Vincisokkal többet álmodott, mint bárki más: százötven masinát képzelt el, 
ötezer papírlapot rajzolt tele, míg rájött hogy az izomerő kevés ahhoz, hogy felemeljen egy szerkezetet. 
---
1783-ban egy léghajóban a francia Montgolfier-fivérek léggömbje szabadon felemelkedett a levegőbe. 

1785-ben a francia Blanchard és az amerikai Jeffries megpróbálja átrepülni a La Manche csatornát…
---
Leonardo óta mindig akadtak bolondos repülési tervek… a sok közül egyik sem tudott felemelkedni a földről a levegőbe. 
Már nem kellett sokáig várni, ugyanis egy francia mérnök Clément Ader a denevérek repülését figyelte és ez alapján megépítette gépét, amivel 50 métert sikerült repülni.
​---
Nagyjából ebben az időben Németországban Otto Lilienthal és testvére Gustav “siklóernyőt” épített, amibe Otto belehalt. 
Ez nem szegte kedvét a többi kísérlezőnek és akadtak különcök…
---
Először a Wright-testvéreknek sikerült igazán a levegőbe emelkedniük…

Wright testvérekkel megkezdődött a repülés korszaka. Néhány év alatt az ember megtanult repülni.
---
Ma már a repülés hétköznapi dolognak mondható, de 150 éve az ember még fel sem tudott emelkedni egy ugrásnál feljebbre.
​***
22 Marie Curie
Most egy rendkívüli asszony történetét meséli el nekünk a Mester. A történet 1871-ben keződik, amikor a lengyel kislány 4 éves, Varsó és Lengyelország orosz megszállás alatt él és senki nem is álmodik arról, hogy a kis Marie Skłodowska a világ leghíresebb asszony lesz…

23 Einstein
Alamogordo, Új-Mexikó; Hirosima, Japán: atombomba. 

Az  ember olyan erőkön lett urá, amely szörnyű hatalmát sőt létezését még nem is sejtette, néhány évvel azelőtt sem.

Az atombomba véget vetett egy gyilkoos háborúnak, de megváltoztatta valamennyiünk életét is. 

Nem egyetlen személy találta fel, rengetegen dolgoztak rajta, ha választani kellene feltalálóinak sorából, akkor ez a tudós Albert Einstein.
---
Felfedezett egy igen fontos elvet, a tömeg és az energia egyenértéküségének törvényét. 
Einstein lángesze nélkül soha nem értettük volna meg annak a világmindenségnek a működését, amelyben élünk…
***
24 Lorenz, a Ludak Atyja

Mi emberek is állatok vagyunk, különbözünk a többi állattól, de hasonlítunk is; hasonlítunk van szívünk, agyunk, reflexünk, ösztönünk, mint az állatoknak, de az állatoknak nincsenek gépeik – érveltek a régiek. 
---
Eechart úgy vélekedett, hogy az állat épp olyan, mint egy kerekekkel és rugókkal megáldott gép, és a kutya fejét és farkát rugó köti össze, 

Pavlov azt gondolta, hogy az állatot reflexek mozgatják, mint az automatát. 
---
Az állat nem is egyszerű, inkább bonyolult teremtmény; agy is van benne és vannak igen intelligens állatok is, megismerésükhöz tanulmányozni kell őket a természetes környezetükben: ez az etológia, ami egy modern tudomány. 
Aki először a legjobban megértette az állatokat az osztrák Konrad Lorenz volt.
---
Lorenz megfigyelte az állatokat, felismerte jellegzetességeiket, így állapított meg olyan törvényeket, amelyek mindenféle viselkedést megmagyaráznak, 
például hogy azonos fajhoz tartozó állatok ritkán ölik meg egymást. 

Az ember fejében is ott lehet az állatoktól öröklött agyának a primitív részében, valahol mélyebbre vésve egy ősrégi parancs, ne öld meg azt aki a fajodhoz tartozik. 

De hogyha az élet túl nehézzé válik, hogyha a fajtestvéreivel nagyszámban kénytelen kis területen élni, akkor a támadó természet megerősödik. 

Aztán az emberben ott van a nagyravágyás, a gőg, ezeket az állatok nem ismerik.  
Ezért jó néha Lorenzhez visszatérni, és újra elővenni az állatok önmérsékletét.

17 Pasterur
Arisztotelésznek is volt egy tévedése, amit 2000 évig igaznak hittek: a legkisebb állatok maguk születnek a bomlásnak induló anyagokból. 

A bolha parányi, de ma már tudjuk, hogy vannak sokkal kisebb állatok, százszor, ezerszer, milliószor kisebbek, 
és időre volt szükség, hogy ezt az új mikroszkopikus világot felfedezzék. 
---
Antonie Loverhook nem volt tanult ember, nem beszélt sem latinul, sem görögül, de szerette a nagyítókat és mikroszkópokat, mert velük láthatta a végtelenül kis dolgokat is.
---
A tudósok nagy része azt hitte, hogy a mikrobák maguktól keletkeznek a piszkos ruhák és romló élelmiszerek szemetéből, erről egy évszázadnál tovább vitatkoztak. 
Alig 150 év múlva még mindig hisznek az ősnemzésben, de már nem sokáig, hála Louis Pasteurnek… 

Rossz jegyei ellenére Pasteur a tudományok doktora lett, majd a kémia tanára…
---
Pasteur volt az első mikrobiológus, intézetével sikerrel harcoltak a nagy fertőző betegségek pestis, tífusz, veszettség, sárgaláz, kolera ellen. 

Sok új orvosságot fedeztek fel és Pasteur számos tanítványa kapott a munkájáért Nobel-díjat.
***
18 Edison
Az első fonográfon 1878-ban vettek fel emberi hangot. Thomas Edison amerikai ember találta fel a fonográfot, minden idők legnagyobb feltalálója volt az ezernél több találmányával.

Mindig tele volt ötlettel, már gyerekkorában megnyilvánult kielégíthetetlen kíváncsisága…

homas Edison nem tudós, hanem zseniális feltaláló volt.

Ő rakta le a modern távközlés alapjait
és neki köszönhetünk sok ötletes tárgyat,
amelyek a mindennapi életünk részei.

19 Marconi
Az idők során egyre gyorsabb módját találták ki az üzenetek továbbításának. 
Már Észak-Amerika felfedezése előtt az indiánok füstjelzést használtak erre a célra.
---
A további századokban megpróbáltak még gyorsabban üzengetni egymásnak az emberek. Az egyik legeredményesebb rendszert a francia Claude Chappe találta fel 1793-ban.
---
Ma már vannak olyan láthatatlan hullámok, amik áthatolnak az üvegen, a falon és a bezárt ajtón is. Ha láthatnák ezeket a hullámokat teljes zűrzavarban élnénk. 
---
Egy német tudós Heinrich Hertz rájött, hogyan lehetne továbbítani ezeket a hullámokat: tehát lehet előállítani hullámokat és azok gyorsan továbbhaladnak, fénysebességgel, de meg kellett tanulni alkalmazni őket. 
---
Erre először egy olasz ember, Marconi jött rá. Ő ezermester volt, nagyon kíváncsi természet már gyermekkorában kísérletezett.
***
20 Ford
A kerék módosította sok ezer év történetét, ugyanis az autó előtt a kereket kellett feltalálni és az több mint 5000 évvel ezelőtt történt a suméroknál, a közép-keleten. 

A kerekes kocsit aztán húzták, lovak, szamarak, ökrök, zebrák, de az ember már régóta motoros kocsikról álmodott. 
---
Például Leonardo da Vinci is. De Leonardo gyorsan elfelejtette a tervet, mint annyi mást is. 

Az első gépi hajtású jármű Cugno gőzkocsija lett, pár évvel később a skót Murdock készít újabb gőzkocsit. 
---
1850-ben a francia Étienne Lenoir találja fel a belsőégésű motort, ezt az erőgépet városi gáz hajtotta, volt is néha gáz vele.
---
Két évtized múlva német Nikolaus  Otto feltalálja az első négyütemű robbanómotort. A nevét onnan kapta a robbanómotor, hogy gáz és levegő keverékének a robbanása hozza mozgásba a dugattyút.
---
Az első benzinmotoros járművet a német Karl Benz készítette és az első négykerekű autót honfitársa, Gottlieb Daimler. 

Ezzel kezdődik egy valóban rendkívüli korszak; egyszerre mindenfelé autót gyártanak az egyik szebb, mint a másik. 

A drága autókat csak néhány kiváltságos ember vehette meg, de mindezt megváltoztatja egy farmer fia az amerikai Henry Ford, majd meglátjátok…

9. Galilei
10. Newton
11. Buffon, a múlt felfedezése
12. Lavoisier és a kémiai

13. Stephenson, teljes gőzzel
14. Faraday és az elektromosság
15. Darwin és a fejlődés
16. Mendel és a borsó

13 Stephenson – Teljes Gőzzel

Az ember legfeljebb 2 évszázada tudja használni a gőzt, miközben Hérón gőzgépe már az ókorban megszületett, de azt a gyakorlatban nem hasznosították, mert nem volt semmi haszna. 
---
2000 évet kellett várni, hogy egy francia ember Denis Papin foglalkozni kezdjen ismét a gőz erejével, viszont csa a kuktafazék maradt fenn utána. 
---
Ezután 1710-ben az első ipari gőzgépet találta fel Thomas Newcomen. Aztán az első gőzkocsit a francia Cugnot találta fel. 
Néhány évvel később 1797-ben Goerge Stepehnson elhatározta, hogy megfog építeni egy lokomotívot. Rakéta nevű mozdonya 22 km/órás sebességre volt képes…
***
14 Faraday

A legnagyobb tudósok egyike, Albert Einstein bevallotta, hogy nem sokat ért az elektromossághoz. 

Az elektromosságot nem találta fel senki, mert már volt a történelem előtti korban is.
​---
Egy angol ember Francis Brodsky készítette az első higanygőzlámpát véletlenül, de a találmányát elfelejtették. 

Pieter van Musschenbroek holland fizikus találta fel a leideni palackot amelyben villamos töltéseket lehetett összegyűjteni. 
---
Az elektromos töltéssel a francia Nuleabi sokféle játékot talált ki.

Amerikában Benjamin Franklin tanulmányozta az elektromosságot és rájött, hogy a házakat villámhárítokkal lehet megvédeni. 

Erről Oroszországban Richman tudós is hallott, ő azonban belehalt a kísérletbe a földeletlen zsinór miatt.
---
A villám működése igazán egyszerű: mint ahogy nem sokkal később Faraday felfedezi a Föld óriási kondenzátor, 
a talaj negatív töltésű fölötte van egy réteg száraz levegő a troposzféra, ami nem engedi át az elektromos áramot. 

Efölött van az ionoszféra, amely elsősorban pozitív töltésű. 

A viharfelhőkben pozitív részecskék gyűlnek össze fent, negatív részecskék lent, és az ellentétes töltésű részecskék találkozása úgy jön, mint a villámcsapás.
---
Itáliában, Bolognában egy bizonyos Galvani szintén érdeklődött az elektromosság iránt… Volta feltalálta az elektromos elemet. 

A villám, az iránytű és a mozgó békacomb mindben az elektromosság működik, de még mindig nem tudták mi az és hogyan lehet hasznosítani. 
Aztán jött egy angol fiatalember Michael Faraday…

15 Darwin
Darwin  és azt állítja, hogy nem Ádám és Éva az ember legelső ősei, az ember a majomtól származik…  

Charles Darwin az 1859-ben megjelent Fajok eredete c. művében bebizonyította, hogy a fajok a természetes kiválasztódás útján fejlődnek, ezzel óriási botrányt okozott. 

Természetesen ma már tudjuk, hogy a fejletebb fajok  évmilliók során alakultak ki, de abban az időben még nem tudták. 
Darwin megváltoztatta az egész világképünket, pedig benne aztán semmi sem mutatott forradalmiságra, például amikor még fiatal volt, a rovarok gyűjtésével foglalkozott…
xxxxx
16 Mendel
Ma olyan emberről beszél nekünk a Mester, aki nagyon szerette a borsót. 

Minden élőlényben, emberben, állatban van gén és ezt egy lángeszű nyugodt ember fedezte fel, aki éppel a borsóval foglalkozott.
---
Mendel élete során a Brüni Ágoston rendi kolostorban tanult, ahol felfedezte az öröklődés törvényeit, a géneket ez a részecske a modern genetika alapja. 
---
Senki sem értette milyen fontos felfedezéseket tett, Mendel is megelőzte a korát. 

Mendel részletes tanulmányt készít a méhek rajzásáról, a repüléshez szükséges energiáról, számos kísérletet végzett a fatermelés, gyümölcsfa-nemesítés, a meteorológia területén, 
de a nagy művét a borsókísérletekkel alkotta meg
​és ez a modern biológia alapja. 

Mégis évtizedek telnek el, amíg vitatott vagy figyelembe se vett tanulmányai megkapják végre a méltó megbecsülést. 

A gének géniusza Mendel tette meg az első lépést a gének módosítására és ma már öröklött betegségek is gyógyíthatók…

26 részes

1. Őseink, a kínaiak
2. Arkhimédész és a görögök
3. Az alexandriai iskola 
4. Időmérő eszközök 

5. Tengerész Henrik és a térképészet
​6. Gutenberg és a könyvnyomtatás 
7. Leonardo da Vinci
8. Az orvosok

Tengerész Henrik

Bizony a mai világtérkép sem egy csettintésre készült el. Ahhoz, hogy messzebbre is merészkedhessünk le kellett győzni egy nagy akadályt, a félelmet az ismeretlentől, a sejtelmességtől. 

Tengerész Henrik volt az egyik kiemelkedő képviselője a világ felfedezésének. 
---
A fital Henrik dacolva a tilalmakkal és néphiedelmekkel létrehozta Sagresban, Portugáliában a
felfedezőközpontot, hogy a világot megismerjük.  

Bár Tengerész Henrik a kereskedelem bővítése miatt küldött hajóskapitányokat Afrikába, sajnos a rabszolgakereskedelem is megemelkedett….
xxx
Gutenberg
A sumérok időszámításunk előtt már 3000-ben írtak, igaz kőtáblákra és általában a törvényeket – igen nehéz fizikai munka volt.
---
Ugyanebben az időben az egyiptomiak hieroglifákkal írtak, eközben a kínaiak bambuszkötegekre firkantottak, 
majd feltalálták a papírt. 
---
Európának még 1000 év kellett, ahhoz, hogy feltalálják nyomtatást, és ezt a történészek főként Hans Gutenberg nevéhez kötik. 

Neki sikerült először kifejleszteni azt a könyvnyomtató gépet, amely olyan elven működik, mint a szőlőprés…

07 Leonardo da Vinci

Megtudhatod ebben a részben, hogy Leonardo da Vinci miért is volt a reneszánsz kor legnagyobb polihisztora! 

Nemcsak tökéletes művészi érzékkel, de kiváló műszaki adottságokkal is megáldotta őt a sors. 

Milánói évei alatt készítette el Az utolsó vacsora címe híres freskót is, Lodovico Sforza herceg megbízására. 
---
Lodovico még apjának, Francesco Sforza-nak hatalmas lovasszobrának elkészítésével is megbízta da Vincit, azonban ennek csak az agyagmodellje készült el. 

Firenzében készítette el a híres Mona Lisát…
További tudnivalókat, a Mestertől hallhatjuk!
xxx
06 Az orvosok

Az embernek mindig is voltak kisebb-nagyobb sérülései, betegségei. Régen sok mindenre nem volt gyógymód és az emberek rövidebb ideig éltek. 

Például az őskorban boszorkányok voltak. 
Az orvostudomány egy kicsit mindig is varázslat, Kínában feltalálták az akupunktúrát (kis tűkkel való gyógyítást), Babilonban a csillagokat hívták segítségül, Egyiptomban az orvosok papok voltak. 
---
A tudományos orvoslás az ókori Görögországban lát napvilágot, legjelesebb képviselője Hippokratész aki Kosz-szigetén létrehoz egy kórházat és egy orvosi iskolát, bevezeti a klinikai megfigyelést.
---
“A betegek életmódját az ő javukra fogom szabni és mindent elhárítok, ami ártana nekik. 
Amit kezelés közben látok vagy hallok azt nem fogom kifecsegni. 
Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat, bármely házba is lépjek be. ” 

Mind a mai napig, mintegy 21 évszázada ezt az esküt teszik le az orvosok. 

Napjaink orvostudománya sokkal több mindenre képes, de Hippokratész elvei ma is érvényesek. 
---
Galénosz tanulmányaiból sokat megtud az idegrendszerről, az agyról, ami szerinte a lélek otthona, 
csakúgy mint a májról, ahol a táplálék vérré alakul át, 
számtalan orvosi értekezést ír, amely több mint egy évezreden át irányadó lesz. 
---
Az utána következő századokban az emberiséget nagy járványok pusztítják, ezek közül is a leghalálosabb, a 14. században megjelenő pestis. 

A pestis elárasztja egész Európát. 

Anionban a pápa tanácsára egymillióan zarándokoltak Rómába és haltak meg a fekete halálban. 
---
Szörnyű évek voltak ezek; háború, éhínség, járványok és a kor csodagyógymódjai a purgálás, érvágás és a beöntés volt. 

A reneszánsz kor beköszöntével mindez megváltozik és törekedtek az emberi szervezet jobb megismerésére. 
---
Leonardo Da Vinci pontos anatómiai rajzokat készít, jön Ambroise Paré borbélyfelcser, segédápoló, aki a sebesült katonák kezelésére forró olaj helyett, gerániumolaj, terpentin és tojássárgája keverékéből készített gyógykenőcsöt…

01 Őseink a kínaiak

A kínaiak fedeztek fel majdnem mindent, sokkal korábban mint bárki más. A papírt, a kártyát, a 10-es számrendszert, a gőzgépet, az ejtőernyőt, az iránytűt, a vérkeringést, mindezt 2000 évvel bárki más előtt. 
---
A konyakot, az óraszerkezetet, a nyomdát, a rakétát, a láncmeghajtás, a függőhidat és a kőolajat jóval évszázadok előtt találták fel. 
De még sok mindent megtudhatsz ebből az epizódból és, hogy miért is “őseink” a kínaiak…
xxx
02 A görögök
A görögök kora az emberiség történetének egészen kivételes korszaka volt. 
A tudományok, a művészetek, a filozófia olyan magas fokon álltak, hogy 2000 ezer évnek kellett eltelnie, ahhoz hogy ezekhez fogható dolgok újra megtörténjenek a világban. 
---
Aztán jött Arkhimédész, aki Eukleidésztől Alexandria legjobb tudósától tanult és többek között a kör területét is ő fejtette meg.

03 Az iskola
A mostani részben elmeséli nekünk a mester az alexandriai iskolának kialakulását, illetve az ahhoz kapcsolódó tudósokat és feltalálókat. 
---
Megtudhatjuk azt is, hogy az ókor legnagyobb könyvtárja, az alexandriai bizony több évszázadon keresztül gyűjtögette könyvtekercseit, mígnem lett 1 millió darab belőlük. 

Az alexandriai könyvtárat sajnos több támadás érte, a legtöbb könyvet felégették.
---
E részben megismerhetjük Hérónt és barátját Ptolemaioszt, akik bizony már a gőz erejével és a Föld szerkezetével “játszadoztak”!
xxx
04 Az idő idő mérése

Az idő felfedezése már az őskorban elkezdődött. 
Az idő mérése nem volt olyan könnyű mint manapság; az időt megkellett  ismernie, tudni kellett mérnie majd számolni és szakaszokra osztani az emberiségnek. 
---
Sok feltaláló és évszázadok kellettek ahhoz,
hogy a mai formában tudjuk mérni az időt. 
Például első első mechanikus órát egy bencés apátságban találták fel,
​de a számlapos órát Giovanni Dondi fedezte fel. 
---
A rugós szerkezetű karórákat csak 1910-től hordták az emberek. A részleteket megtudhatod a mostani részben!