fogadósnő:
A szép Mirandolina fogadójában már hónapok óta vendégeskedik Forlipopoli őrgróf és Albafiorita gróf, akik mindketten szerelmesek a fogadósnőbe.
Mindegyikük a maga módján teszi a szépet neki.
Albafiorita frissen meggazdagodott ember lévén elhalmozza ajándékokkal, Forlipopoli viszont, akinek az őrgrófságból már csak a puszta címe van meg, be kell érje azzal, hogy szüntelenül nagyrabecsüléséről és pártfogásáról biztosítja.
Egymást követik az indulatos szóváltások a két vetélytárs között.
Forlipopoli soha nem mulasztja el az alkalmat, hogy a gróf orra alá dörgölje: pénzen vette rangját.
Albafiorita pedig, amikor csak módja van rá, felhívja a figyelmet az őrgróf cifra nyomorúságára.
A csak néhány napja érkezett Ripafratta lovag méltatlankodva nézi a két férfi szerelmes vetélkedést. Előkelő urak hogyan süllyedhetnek odáig, hogy egy nő miatt nap mint nap összemarakodnak.
Őt ilyen veszély nem fenyegeti, jól ismeri a nőket, alattomos, ravasz teremtés mindegyik, nem érdemes vitatkozni, felindulni miattuk. Többet ér a vidám baráti társaság, sőt még egy jó vadászkutya is.
Mirandolina fölényes asszonyi okossággal fogadja a gróf és az őrgróf hódolatát, a lovag nőgyűlölete azonban mélységesen felháborítja. Elhatározza, hogy magába bolondítja ezt a kemény és ellenséges férfit, és derekasan megkínozza.
Két úr szolgája:
Főhőse Truffaldino, a szegény szolga, félreértésből és némi számításból egyszerre két urat is szolgál,
akiket természetesen a dramaturgia ördöge egymás közelébe hoz,
így egyik szerepéből a másikba ugrándozva kell helytállnia, szeretnivaló bájjal, szerencsés megoldásokat eredményező ügyetlenséggel.
Emellett még a szerelemre is marad ideje és a csetlések-botlások közben összehoz tönkrement szerelmeket, sértődött apákat, üldözött hősöket.
A hazug:
Lelio Bisognosi alig teszi be a lábát Velencébe,
máris fenekestül felforgat mindent.
Magába bolondít két tisztességes polgárlányt,
féltékennyé tesz két jólnevelt fiatalembert,
egymásnak ugrasztja rég nem látott apját
és annak orvos barátját,
és közben mindenkinek úgy hazudik, mint a vízfolyás.
Improvizál, felvág, más tollával ékeskedik, egész kalandregényt kitalál, ha kell - csak hogy az adott pillanatból ő kerüljön ki győztesen.
| goldoni_hazug.pdf |
RSS Feed
