Blog Archives - ROLAND CARSON

Edgar Allan Poe: Misztikus történetek (könyvajánló)

23/2/2014

Tartalom

Árny - Parabola (Shadow - A Parable) / Babits Mihály   4
A tündér szigete (The Island of the Fay) / Sóvágó Katalin   10
Metzengerstein / Babits Mihály   22
Palackban talált kézirat (MS. Found in a Bottle) / Bartos Tibor   40
William Wilson / Pásztor Árpád   62
Történet a Rongyos Hegyekből (A Tale of the Ragged Mountains) / Babits Mihály   104

Az ovális arckép / The Oval Portrait) / Pásztor Árpád   126
Berenice / Sóvágó Katalin   134
Morella / Babits Mihály   152
Ligeia   164
Eleonóra / Fóthy János   198

Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban (The Facts in the Case of M. Valdemar) / Bartos Tibor   212
Az ördög a harangtoronyban (TheDevil in Belfry) / Bihari György   232

Bon-bon / Sóvágó Katalin   250
De L'Omlette hercege (The Duc de L'Omlette)    284
A halálfejes pillangó (The Sphinx)   292

Edgar Allan Poe: Ismeretlen történetek (könyvajánló)

23/2/2014

Edgar Allan Poe: A holló (könyvajánló)

23/2/2014

Báthory Erzsébet - ártatlan vagy bűnös? 05

23/2/2014

Maga a király, II. Mátyás is többször sürgette a nádort, hogy indítsa el végre a pert. Erre azonban nem került sor, mert Thurzó György különféle ürügyekkel addig húzta-halasztotta a per megindítását, amíg Báthory Erzsébet végül meg nem halt a befalazott odúban.

Elképzelhető, hogy a nádor pontosan tudta, hogy a több száz, gyakran kínvallatással kicsikart tanúvallomás zömében közvetett, hallomásból származó információkat tartalmazott.

Ráadásul szigorú parancsot adott arra nézve is, hogy Báthory Erzsébettel senki ne érintkezhessen.
x
Ha igazak voltak a tanúvallomásokban lejegyzett vádak, zömmel fiatal lányok szörnyű kínzások közepette véghez vitt meggyilkolásáról esik szó.

Várkonyi Gábor és Lengyel Tünde történészek 2010-ben megjelent könyvükben arra is fölhívják a figyelmet, hogy a kor egészen másképp viszonyult az erőszakhoz és a halálhoz. A nagyurak körében teljesen természetes volt, hogy valaki agyonvágta a szolgáját, ha az földühítette őt. Ilyenkor legfeljebb kártérítést kellett fizetnie az eset elkövetőjének.

Fölmerült az is, hogy Báthory Erzsébet két veje állt a vádak mögött, hogy így szerezzék meg a jelentős Nádasdy-birtokot,
miként az sem kizárt, hogy Báthory Erzsébet birtokainak az özvegy szigorú felügyelete alatt élő vezetése elégelte meg a kemény asszonyi kéz ellenőrzését.

Báthory Erzsébet - ártatlan vagy bűnös? 04

23/2/2014

A per visszásságai

A korban teljesen megszokott eljárásnak tekinthető, hogy a kihallgatás kínvallatás révén történt: gyakran még akkor is így jártak el, amikor a tanúk vagy vádlottak amúgy is együttműködtek volna.

Nem csoda tehát, hogy a szolgák vallomásai tökéletesen igazolták a vádakat. Érdekes viszont, hogy a vád három koronatanúját, vagyis Báthory Erzsébet három legbelsőbb szolgáját a január 7-én kelt ítéletlevelet követően röviddel kivégezték, vagyis további vizsgálódásra a legfőbb tanúk esetében már nem nyílt lehetőség. Az is feltűnő, hogy a legfőbb vádlottat, Báthory Erzsébetet a fennmaradt iratok tanúsága alapján egyáltalán nem hallgatták ki.

A legfőbb vádlottat, a nemesi rangú Báthory Erzsébetet egyértelműen ki kellett volna hallgatni, hiszen az 1606-ban megkötött bécsi béke értelmében nemesi származású személyt nem lehetett elítélni úgy, hogy nem hallgatták ki.

Az eljárást vezető Thurzó György nádor más esetekben világosan és egyértelműen alkalmazta ezt az alapelvet. Feltűnő az is, hogy Báthory Erzsébetről tudomásunk szerint nem született önálló ítélet: egyszerűen a nádor parancsára falazták be a csejtei vár ablaktalan helyiségébe.

Báthory Erzsébet - ártatlan vagy bűnös? 03

23/2/2014

Az 1610 nyarán még oly energikus asszony augusztus végén végrendeletet alkot, és gyermekeire hagyja vagyonát, egyúttal már tiltakozik az őt ért vádak ellen. 1610 szeptemberéből már vannak adatok a Báthory Erzsébet ügyében folytatott kihallgatásokról.

A hiányos iratanyagból a nyomozás pontos kezdete nem ismert. Annyi bizonyos, hogy Thurzó György nádor Báthory Erzsébet két veje, vagyis Homonnai Drugeth György és Zrínyi Miklós – bár ez utóbbi jelenlétét vitatják – társaságában 1610. december 29-án rajtaütött a csejtei várban Báthory Erzsébeten, és letartóztatta őt. A nádor jelentése szerint „tetten érték” őt.

A várban a vallomások szerint megkínzott és haldokló áldozatok testét találták, így Báthory Erzsébet bűnössége nyilvánvalónak tűnt.

Január elején aztán megkezdődtek a lefogott szolgák kínvallatásai, akik mindent beismertek. Ennek alapján született január 7-én az az ítéletlevél, amely ugyan közvetlenül Báthory Erzsébet személyével nem foglalkozott, ám áttételesen őt is elítélte.

A belső szolgákat azonnal halálra ítélték, és kivégezték. Báthory Erzsébetet pedig a nádor arra ítélte, hogy a csejtei vár egyik ablaktalan szobájába falazzák be, hogy ott elevenen elrothadjon. Csupán akkora nyílást hagytak, hogy táplálni tudják az asszonyt. Nem csoda, hogy nem élt túl sokáig: 1614. augusztus 21-én hunyt el. Birtokait addigra már fölosztották két veje és kiskorú fia között.

Báthory Erzsébet - ártatlan vagy bűnös? 02

23/2/2014

Báthory Erzsébet közel harminc éven át élt házasságban Nádasdy Ferenccel, aki férfikorba lépvén az „erős fekete bég” megtisztelő nevet vívta ki magának a törökkel folytatott harcokban elért sikerei miatt.

Tudomásunk szerint összesen öt gyerekük született: Anna, Orsolya és Kató, illetve Pál és András, közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort. A korabeli magas csecsemő- és gyermekhalandóság mellett nem kizárható, hogy további gyerekeik is voltak.

Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet házaséletéről kevés adat maradt fenn. Ezek az adatok azonban nem támasztják alá azokat a későbbi vádakat és feltételezéseket, hogy Erzsébet „elfajzása” a rossz házasságnak lett volna köszönhető: a csekély számú kortárs – tehát nem a Báthory Erzsébet elleni eljárás idején született – adat a gyerekeit és férjét szerető, gondoskodó asszony képét festi elénk.

A török harcok miatt Nádasdy Ferenc gyakran volt távol feleségétől, noha az is előfordult, hogy magával vitte a Pozsonyban tartott gyűlések idején.

Nádasdy Ferenc 1604 elején halt meg, maga után hagyva özvegyét és gyermekeit. Az immáron özvegy Báthory Erzsébetnek egy különösen zavaros korszakban kellett helytállnia: egyrészt még zajlott a török elleni tizenöt éves háború, másrészt pedig hamarosan elkezdődött a Bocskai-felkelés.

A később a terhére rótt bűncselekmények állítólag ezekben az években estek meg. Kortárs feljegyzések nincsenek a későbbi vádakról, a fennmaradt levelek inkább a birtokai és gyerekei ügyeivel bajlódó, energikus asszony képét mutatják.

Báthory Erzsébet özvegysége alatt férjhez adta két leányát: először Anna lányát vette el Zrínyi Miklós – az azonos nevű szigetvári hős unokája és a szintén azonos nevű eposzíró nagybátyja –, míg Kata lánya Homonnai Drugeth Györgyhöz, egy másik jelentős korabeli család sarjához ment hozzá 1610 januárjában.

Báthory Erzsébet - ártatlan vagy bűnös? 01

22/2/2014

WEB Origo 2013. 12. 30.
szerző: Keisz Ágoston

Báthory Erzsébet a 16. századi Magyarország egyik legelőkelőbb családjába született 1560-ban, hiszen apja és anyja egyaránt a kiterjedt Báthory-családból származott.

A család a 16. század közepére ugyanis két önálló ágra bomlott, amelyek olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy tagjaik között lehetségessé vált a házasság.

Apja ecsedi Báthory György, akinek egyik testvére, Báthory Miklós országbíró, másik testvére, András pedig erdélyi vajda volt. Anyai ágon Erzsébet leghíresebb nagybátyja maga Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király volt.

Előkelő származása határozta meg házasságát is: a család a korán árvaságra jutott leányt Magyarország egyik legnagyobb ura, Nádasdy Tamás nádor fiához, Nádasdy Ferenchez adta hozzá.

A házasság tervezését a fennmaradt dokumentumok szerint már az 1570-es évek elején elkezdték, ám csak 1575-ben tartották meg a lakodalmat. Az előkelő esküvőn 1575. május 8-án még Miksa császár és király képviselője is megjelent, díszes nászajándékot hozva. A menyasszony ekkor 15 éves volt, a vőlegény pedig még éppen nem töltötte be huszadik életévét.

Báthory Erzsébet

22/2/2014

Az özvegy komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket napokon belül lefejezték, majd testüket máglyán elégették.

A gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet pedig per és ítélet nélkül a csejtei várban, egy kamrában befalazva tartották fogva. Csak akkora nyílást hagytak a falon, hogy benyújthassák ételét-italát.

Egyetlen vénasszonyt adtak szolgálatára, és a három várnagyot megeskették, hogy papokon kívül mást nem bocsátanak hozzá. Ilyen körülmények között halt meg elborult elmével, négy évvel később, 54 éves korában – „fogságban, 1614. augusztus 14-én, hirtelen halállal, kereszt és fény nélkül”.

Supka Géza: Az átkozott asszony

22/2/2014

letöltés:
http://bakternota.blogspot.hu/p/a-nadorhelyszini-szemlere-indul.html