A titokzatos kecskebak

Szakács főhadnagy egy furcsa baleset ügyében nyomoz Budapesten.

Egy bérházban Gatz Lujzát, a fiatal korában európai hírű zongoraművésznőt baleset érte az otthonában:
állítólag a semmiből, egy kékesbordó ködgomolyból előtűnő torz - csonkolt hátsó lábú - kecskebak lökte fel úgy, hogy az öreg hölgy súlyos fejsérülést szenvedett.

A lakótársak, az anyagbeszerző társbérlő és Lujzika zárkózott tudós testvére, Gatz Vilmos is
Szakács látókörébe kerül, de a homályos ügy szálai egyre jobban összekuszálódnak.

Ráadásul kiderül, hogy Gatz Lujza értékes ékszereket örökölt az édesanyjától,
és egy idő után a kecske teteme is előkerül.

Démonok tréfája volt az állat feltűnése egy emeletes ház kellős közepén, vagy talán kísértetjárás történt; felvetődik megoldásként több földönkívüli tevékenység is, míg a végére csak egy lehetséges megoldás marad:
a hyloforézis (transzportálás).

    Egy csomag kártya

Szakács Imre Olaszországban nyaralt, amikor összeismerkedett egy távolba szakadt honfitársával, Sandro Molinaróval, azaz Molnár Sándorral.

Az emigráns 1926-ban vándorolt ki Magyarországról, új hazájában artistaként kereste a kenyerét.

Jelenleg, mivel négy nyelven is kitűnően beszél, a bűvész idegenvezetőként dolgozott.
Az utasok szórakoztatására néha kártyatrükköket is szívesen bemutatott.

Szakács a nyaralótársaival továbbutazott, de az egyik autóbusz a hegyek között az utasaival és az idegenvezetővel, Sandróval együtt szőrén-szálán eltűnt.

A kis csapat emberrablók fogságába került, akik váltságdíjat követeltek értük.

Miközben Szakács az elejtett (és elrejtett) kártyalapokat követve társai felkutatására indult,
a foglyok furcsa, titokzatos börtönükben szökésen törték a fejüket.

    Mindenki tett? Nincs tovább

Egy gazdag svéd nő, a magyar származású Miss Edith Johansen az előző évben a Balaton partján lévő nívós kaszinóban rulettezett, és napok múltán ötvenezer korona nyereménnyel utazott haza.

A következő évben újra megjelent, és Szakács kapta azt a feladatot, hogy kiderítse, mi a titka a szépségnek.

Híre járt már nemzetközi nyomozó körökben is a hölgy hihetetlen szerencsesorozatának.

Több európai kaszinóból ezért ki is tiltották Johansen kisasszonyt, annyit nyert tőlük.

A főhadnagy inkognitóban, álruhában, ötezer dollárig jó utazócsekk-könyvvel és egy üveg barackpálinkával ült fel a Balaton-expressz nevű légpárnás sínautóbuszra, mely a Déli pályaudvarról indult, hogy utána járjon a fantasztikus nő titkának.

    Balla professzor balesete

Balla István professzor súlyos balesetet szenvedett egy tanulmányút közben a göteborgi autópályán.

Tehetséges asszisztense, Krammer Egon vezette az autót, de a fiatalember nem élte túl a balesetet, a volán betörte a mellkasát.

Közel egy fél évvel később a professzor egyre furcsább viselkedése - mintha kicserélték volna - magára vonta Szakács főhadnagy figyelmét.
Sokan a koponyaalapi törés következtében fellépő amnéziás sokkal magyarázták Balla megváltozását.

Ám amikor már a professzor lányának, Zsófinak is szemet szúrt, hogy itt valami nincs rendjén, felgyorsultak az események.

A főhadnagy nyomozása során eljutott a Magyar Tudományos Akadémia osztályülésére, sőt később Göteborgba is, hogy személyesen beszélhessen a Ballát megoperáló európai hírű sebésszel, Svenson professzorral.

    Mennyei sugallat

Kellner Ede 65 éves korában öngyilkos lett.
Ezt csak a házvezetőnője tudta, aki eltitkolta ezt, mert a férfi öregkorára vallásosan élt, és csak így kaphatott egyházi temetést.

Ede bácsi, aki hónapok óta furcsa bibliai idézeteket hallucinált, egy pillanatnyi elmezavar miatt végezhetett magával.

A meghalt öregúr unokaöccse, Gonda Péter örökölte a lakást és egy értékes Paál László-festményt.

A temetés után egy ügyvéd, doktor Gráf kereste fel Pétert és a menyasszonyát dr. Hertelendy Miklós fogszakorvos megbízásából.

Kellner Ede nyugalmazott postaműszaki tanácsos közjegyzőnél letétben levő végrendeletének hiteles másolatát hozta magával, amiben az szerepelt, hogy az értékes olajfestményt a bácsi a fogorvosra hagyta.

Péter és Sári másodállásban a rendőrklubban fellépő zenekar tagjai voltak.
Itt mesélték el régi jó ismerősüknek, Szakács főhadnagynak, hogyan jártak az örökséggel.

A rendőrtisztben gyanú ébredt, ezért nyomozásba kezdett, még egy fogászati kezelés gyötrelmeit is kiállta, csak hogy segíthessen a fiataloknak.

    A láthatatlan fegyver

A Zeneakadémián, Dino Raggio koncertjén Mr. Arthur Carter amerikai gyáros eszméletét vesztette, és pár órával később szívinfarktusban meghalt.

Az esetből Interpol-ügy lett, mert Mr. Carter valószínűleg nem természetes halállal halt meg.

Az előző évben kezdődő gyilkossági sorozatban Carter halála volt az egyik láncszem.

Korábban hasonló körülmények között hunyt el többek között
dr. Radzs Bahadur, a nemzetközi jog egyik legnevesebb tudósa,
Manuéla egy emigráns spanyol újságírónő,
Isaac D. Washington, egy amerikai polgárjogi harcos.

Miért pont Dino Raggio, a béketenorista koncertjein történtek ezek a titokzatos események?

A nem mindennapi eset nyomába szegődött Szakács Imre, és megdöbbentő, kivételes összeesküvésnek jutott a nyomára.

    Pergő orsók

Egy 51 éves férfi, Szabó Péter gázmérgezés miatt halt meg: öngyilkosság vagy gyilkosság történt?

A 28 éves feleség és a 45 éves testvér, Kálmán is gyanús, de alibijük megdönthetetlennek tűnik.

Szakács Imre főhadnagy a Pannónia Textilben kezdi a nyomozást, ahol beható ismeretekre tesz szert szövőgépekkel, orsózókkal, meósok által használt szondaszerű mérőfejekkel kapcsolatban.

Egy merész, fantasztikus elképzelés és megvalósítása előbbre vitte a nyomozást.

Szereplők

    Petya (Pjotr: 8 és fél éves)
    Gavrik (kilencéves)
    Rogyion Zsukov matróz

    Vaszilij Petrovics Bacsej, középiskolai tanár; Petya és Pavlik apja
    Pavlik (Pavel: négyéves)
    Tatjana Ivanovna, Petya nagynénje

    Gavrik nagyapja
    Tyerentyij, Gavrik bátyja
    Motya, Tyerentyij lánya

    Madám Sztorozsenko, piaci kofa
    Dunya, Bacsejék házvezetőnője
    Joszif Karlovics, a céllövöldés
    detektív


1905-ben Odesszában és környékén játszódik a mű a cári Oroszországban, az orosz forradalom idején.

Petya az édesapjával és az öccsével a nyári vakációról hazafelé indult vidékről.

A postakocsival történő utazás során egy - a katonák elől menekülő - férfi a járműben talált menedéket.

Az utasok nem árulták el az üldözőknek a Patyomkin páncélos matrózát.

A hajóúton Petya tanúja volt annak, amikor egy titkosrendőr rábukkant a keresett matrózra, Rogyion Zsukovra.

A fiatal lázadó azonban kicsúszott a spicli kezéből, amikor a hajó partközelbe ért, a matróz tengerbe vetette magát, és úszni kezdett a szárazföld felé.

Az árva Gavrik Odesszában a tenger közelében élt a nagyapjával.
Halászatból tartották el magukat, de nagyon nehéz volt a megélhetés számukra,
pedig mindketten erőn felül dolgoztak.

Gavrik és Petya már régről ismerték egymást, a halászlegény már nagyon várta, hogy újra találkozhasson a vakációról hazatérő barátjával.

A matróz két nap óta alig aludt, alig evett valamit, negyven-ötven versztet gyalogolt.
Amikor a vízbe zuhant, akkor a ruhája és a csizmája is akadályozta az úszásban.

Nagy nehézségeket követően egy bárkába kapaszkodott bele, nem bírt volna a partig úszni.

Gavrik és a nagyapja segítettek a nagybeteg Rogyion matrózon, becsülettel ápolták – elrejtve a férfit – a kunyhójukban.

A közeli vurstliban Gavrik éppen a céllövöldét nézte, amikor egy ismeretlen férfire lett figyelmes,
aki idegen matróz után kérdezősködött.
A kisfiú szóba elegyedett a detektívvel, de sikerült félrevezetnie a nyomozót.

A két jó barát a Közel Malomba ment a halászfiú bátyjához.
Itt Petya megismerkedett Tyerentyij családjával, és szerelmes lett Motyába, Gavrik bátyjának kislányába.

A rendőrség rajtaütött a halászkunyhón, de a matróznak és az itt tartózkodó munkásoknak sikerült megszökniük a katakombákon keresztül.

Gavrik nagyapját azonban megverték és elhurcolták, börtönbe került. Gavrik sem úszta meg, őt is bántalmazták.

A zavargások idején a fiúk szállították a lőszereket a lázadóknak.
Petya, aki közben középiskolás lett, sokáig gomboknak hitte a nehéz csomagokat, amiket Gavrik vitt a forradalmároknak.

Egyszer azonban Gavrik helyett a gimnazista fiúnak kellett a zacskóban lévő töltényeket átvinnie a rendőri kordonon keresztül. Petya az iskolatáskájában szállította a lőszert a szorongatott helyzetben levő felkelőknek.

Szereplők

    Peter Denwell professzor
    Jeremiás, Peter kutyája
    Irene Scott, kanadai orvosnő
    Harold Lord doktor
    John Beithel, amerikai orvos
    Pomeranz professzor, a NOTKUKÖZ igazgatója
    Stighel, titkár
    Madame Claire, Peter lakásadónője
    Jacques, a portás
    André, a küldöncfiú
    François, a kertész
    Flauvin felügyelő
    Spot úr
    Franz főkomornyik
    Landingher, a behemót
    Jawarah, indiai tudós
    Smith doktornő
    David gégészorvos
    Kurtz professzor
    Kuo Tamura prof.
    Charles

Svájc fővárosában, Genfben, a Nemzetközi Orvosi Tudományos Kutató Központ (NOTKUKÖZ)
hűléses megbetegedések osztályán kezdődik a történet,
ahol a tehetséges, de kétbalkezes Peter Denwell kutató orvos a részleg vezetője.

Főhősünk a becsületesség mintaképe,
a munkáját mindennél fontosabbnak tartja.

Elszántan, kitartóan és szorgalmasan munkálkodik egy új vakcina megteremtésén,
ami korszakalkotónak ígérkezik az influenza vírusvariációk elleni harcban.

Első lépésként a kutatócsoport létrehoz egy olyan influenzavírust (Pol-vírus),
amelyben az összes – eddig ismert – kórokozó jellegzetessége („ereje”) megtalálható.

Azután különböző vegyianyagokkal, sugárzással bombázni kezdik a tenyészeteket, hogy megtalálják a gyenge pontjukat.

A Pol-vírus gyógyszerének a felfedezése küszöbön áll,
de az ellenszerkísérletek közben nem várt mellékhatások is bekövetkeznek.

Peter amerikai társa – doktor John Beithel – felfedez egy olyan speciális anyagot,
mely a kísérletezésre használt tyúktojásokba fecskendezve, azokat nagy erejű mini bombákká változtatja.

Az új fajta robbanószerről tudomást szerez egy gengszterbanda, s megindul a kíméletlen hajsza a dinamit-pirulákért.

Ráadásul egy pechsorozat következtében a magányos és szórakozott Denwell professzor szert tesz egy láthatatlanságot ígérő egzotikus italt tartalmazó - Indiából származó - palackra.

Peter a májbetegsége elleni kanalas orvosság helyett lehajt egy kupicával az indiai csodaszerből.

A szerelmi szálban Irene Scott kanadai doktornő és Peter nem felhőtlen románcát is nyomon követhetjük.

A jellemek tárházából egy gondoskodó lakásadónő (Madame Claire),
a főhősünkkel rokonszenvező kisember
(Jacques, a portás),
valamint krimiszerű bonyodalmat kutyulónak:
maffiózók hada és rendőrsereg sem hiányozhat.

Fontos szereplő még Jeremiás, Peter barátságos, türelmes és filozofikus korcs kutyája is.

A téli háború idején játszódik a kisregény a Moszkva melletti nyaralótelepen.

Alekszandrov ezredes lányai (a 18 éves Olga és a 13 éves Zsenya) vidékre költöznek a szovjet fővárosból.
Hamarosan megismerkednek a kis település lakóival.

Az egyetemre készülő Olga barátságba kerül Georgij Garajev gépészmérnökkel, aki a helyi színjátszó csoportnak is a tagja.

A tűzről pattant Jevgenyija (Zsenya) pedig egy zsemleszínű kutyával (Ritával), majd Timurral kerül közelebbi kapcsolatba.

A kedves, jószándékú, de határozott Timur a tréfás kedvű Georgij unokaöccse.

A községben hamarosan kétféle eseménysor borzolja a kedélyeket.
Az egyikben károkozásokról, lopásokról értesülünk,
a másikban önkéntes és névtelen segítségnyújtásról,
pl.: víz- és fahordásról, elveszett állat felkutatásáról.

Akinek a bejárati ajtajára vörös csillagot festenek,
annak valakik a segítségére sietnek, ha akarja, ha nem.

Az özvegy pilótatisztné virágcsokrot, sírdogálós kislánya játéknyuszit, hintát kap az ismeretlenektől.

A két - gyerekekből álló - csapat persze megtalálja egymást, a jó és a rossz küzdelméből egy romantikus regényben csakis a jó kerülhet ki győztesen.

Egy szerelmi szál is kibontakozik,
de a háború megakadályozza az igazi kiteljesedését.