Category: Kurazsi Mama

Kurázsi mama - tartalom 2d

18/11/2021

0 Comments

Tizenegyedik jelenet
1636 januárja. A császári csapatok az evangélikus hitű Halle városát fenyegetik.

Az ekhós szekér már rongyos
és egy magas parasztház mellett álldogál.
Katonák tűnnek fel az éjszakában,
akik meg akarják támadni a várost.

Kihívják a parasztokat, majd megparancsolják nekik, hogy ne merészeljenek jelt adni a lakosoknak,
és rákényszerítik a parasztfiút, hogy mutasson nekik titkos ösvényt a város fele.

A parasztok félnek jelt adni,
de Kattrin a kocsiból egy dobot vesz elő,
majd felfut a létrán a ház tetejére, felhúzza a létrát és elkezd dobolni.

A lányt kővel dobálják, fenyegetik és hízelegnek neki, de ő nem hajlandó lemenni, dobol tovább rendületlenül.
A katonák puskát hoznak és lelövik a lányt,
de későn, mert a város meghallotta a zajt,
és válaszolt rá ágyúszóval.
Az ellenség merénylete nem sikerült.
---
Tizenkettedik jelenet
Pitymallik. Menetelő csapatok egyre távolodó dobpergése, füttyszava hallatszik.
Kurázsi mama a lánya holtteste mellett guggol és altatót énekel a lánynak.

A parasztcsalád felajánlja, hogy eltemeti Kattrint, Kurázsi mama pedig a tanácsukra elhatározza, hogy felkeresi Eilifet és folytatja a kalmárkodást.

Követi továbbra is a regimentet és rendületlenül folytatja az éneklést:
"A háború száz évre biztos, ... De aki még nincs föld alatt, Kapcát cserél és talpra áll!"

0 Comments

Kurázsi mama - tartalom 2c

18/11/2021

0 Comments

Hatodik jelenet
A bajorországi Ingolstadt városa előtt Kurázsi mama részt vesz az elesett császári zsoldosvezérnek, Tilly-nek a temetésén.

Beszélgetés folyik a háború hőséről és a háború tartamáról.
A tábori pap fölpanaszolja, hogy tehetsége parlagon hever, és a néma Kattrin megkapja a piros cipőt. 1632-t írunk.
---
Kurázsi mama és leánya a sátor belsejében leltároz, és közben a pappal a temetésről beszélgetnek.
Szó esik arról, hogy esetleg a zsoldosvezér halálával vége lesz a háborúnak.

Latolgatják a lehetőségeket, Kurázsi mama azon gondolkozik, hogy érdemes-e olcsón holmikat vennie, mert ha mégis béke jön, akkor az egész üzletének befellegzett.

Kattrin, mikor megtudja hogy a háború folytatódik, elrohan, hiszen neki az anyja megígérte hogy ha a háború véget ér, majd férjet kap. Az anyja vigasztalja, majd elküldi vásárolni.
---
Kurázsi mama és a tábori pap beszélgetnek, közben a férfi gyújtóst hasogat.

A pap észreveszi, hogy az asszony még mindig őrizgeti, sőt használja is azt a pipát, amit még a szakács hagyott nála Stüsszi halálakor. Mélyebb érzelmeket sejt mögötte, de Kurázsi mama közömbösnek mutatkozik.

Ez a hozzáállás felbátorítja a papot és óvatosan szerelmet vall Kurázsinak, aki elhárítja azzal az érvvel, hogy neki a gyerekei a legfontosabbak.
---
Kattrin megérkezik, egy csúnya sebbel a homlokán, aminek a nyoma örökre meg fog maradni. Megtámadták hazafele jövet a katonák.

Kurázsi mama vigasztalásul neki ajándékozza Yvette piros cipőjét, amit még évekkel korábban rakott el.
---
Hetedik jelenet
Kurázsi mama kalmár-pályafutásának magaslatán.
Kurázsi mama örül, mert a szekere tele van áruval, jól megy az üzlet.
---
Nyolcadik jelenet
Ugyanez évben Gusztáv Adolf svéd király elesik a lützeni csatában. A béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti. Kurázsi mama bátor fia fölösleges hőstettet hajt végre, és csúnya véget ér.

Harangoznak, kitört a béke. Kurázsi mama elhatározta, hogy örülni fog a békének,
és elmegy Stüsszi emlékére az istentiszteletre.

Megjelenik a szakács, majd a tábori pappal együtt igyekeznek egymást befeketíteni,
hogy elnyerjék Kurázsi mamát, de a pap dühében sértő dolgokat vág az asszony fejéhez.
(Azt, hogy ő a háború hiénája.)
---
Megjelenik Yvette kövéren, fekete ruhában. Elmeséli, hogy hozzáment a hajdani óbester testvéréhez, de hamar megözvegyült.

Felismeri a szakácsban az első szeretőjét, és óva inti Kurázsit, nehogy elhiggye a férfi hízelgéseit.
---
Kurázsi mama elmegy a piacra, hogy gyorsan túladjon a portékáján. Közben feltűnik Eilif
katonák kíséretében, megbilincselve. A fiú betört egy parasztházba és megölte az ott lakókat.

Ha háborúban teszi ugyanezt dicsőítik, de békében ezért a "hőstettért" halálraítélték.
A fiút elvezetik a katonák, a többiek pedig
nem árulják el a visszatérő Kurázsi mamának,
hogy a fiát elítélték, csak azt, hogy ott járt míg
ő távol volt, és egy régebbi hőstettét megismételte. Az asszony szíve pedig dagad a büszkeségtől.
A háború újra kitört.
---
Kilencedik jelenet
Már tizenhat éve tart a nagy vallásháború. Németország elvesztette lakosságának több mint a felét. Hatalmas járványok irtják a mészárlásból kimaradtakat. A hajdan virágzó vidékeken éhínség dühöng. A kiégett városokban farkasok csatangolnak.

1634 őszén a német Fichtel-hegységben találkozunk Kurázsival, távolabb a hadiúttól,
amelyen a svéd hadsereg vonul.
A tél ebben az évben szigorú, és korán beáll. Az üzlet rosszul megy, csak a koldulás marad hátra.
---
Kurázsi mama, a szakács és Kattrin egy félig összedőlt paplak előtt álldogálnak.
A szakács elmeséli, hogy nemrég kapott egy levelet, amelyben az áll, hogy az anyja halála után örökölt egy kocsmát és felajánlja Kurázsinak, hogy együtt üzemeltethetik.

Egy feltétele van: itt kell hagynia Kattrint. Az asszony ezen felháborodik, nem fogadja el az ajánlatot.
---
Kurázsiék eléneklik a paplak előtt a dalt Salamonról.

Az énekért kapnak egy tányér levest, amiért a szakács és Kurázsi megy fel. Kattrin, aki hallotta kettejük beszélgetését elhatározza hogy megszökik. Kurázsi mama mikor meglátja a menekülő Kattrint, megállítja és megnyugtatja, hogy ők ketten együtt maradnak. A szakács holmiját kidobálják a hóba és elindulnak – ketten.
---
Tizedik jelenet
Az egész 1635-ik évben Kurázsi mama és lánya, Kattrin, a középnémet országutakon húzzák a kocsit, követve az egyre ziláltabb hadsereget.

Kurázsi mama és Kattrin egy parasztház mellett halad el, ahonnan a következő dal szűrődik ki:
"Boldog, akinek háza van, Ha zúg a téli orkán."
Kurázsiék egy ideig hallgatják, majd az otthontalanok beletörődöttségével továbbmennek.

0 Comments

Kurázsi mama - tartalom 2b

18/11/2021

0 Comments

Második jelenet
1625-ben és 26-ban Kurázsi mama a svéd hadsereg málhacsapataival vonul át Lengyelországon. Wallhoferődje előtt újra találkozik fiával.

Egy zsoldosvezér sátrának konyhájában Kurázsi mama kappant próbál eladni a szakácsnak,
de az sokallja az árát.

A zsoldosvezér belép a sátorba Eiliffel, aki éppen egy hőstettet hajtott végre (a katonáival becsapták a parasztokat, megölték őket, majd elvették az ökreiket, hogy legyen mit enniük).

Enni kérnek, ezért Kurázsinak mégis sikerül eladni a kappant, ráadásul kétszer annyiért.
Közben Kurázsi felismeri a fiát és nagyon megörül neki, de még nem megy oda hozzá.
---
Eilif hadi táncot lejt és közben elénekli a dalt
a lányról meg a huszárról.
Kurázsi mama csatlakozik a konyhából az énekhez.
Eilif felismeri az anyja hangját, és beszalad a konyhába, boldogan üdvözlik egymást.

Eilif kap egy pofont az anyjától, amiért túl vakmerő és nem vigyáz magára eléggé.
A jelenet végén megtudjuk, hogy Stüssziből zsoldfizető mester lett.
---
Harmadik jelenet
További három év múlva Kurázsi mama fogságba kerül egy finn ezred töredékével.
Lánya megmenekül, az ekhós szekér is,
de becsületes fia meghal.

A táborban délután Kurázsi mama ruhákat hajtogat és közben egy lőportárossal egy zsák golyóra alkudozik. Stüsszit közben arra inti, hogy mindig legyen becsületes és vigyázzon a rá bízott ezred pénztárra.

Közben Yvette, a csinos prostituált elénekli az első szerelmének történetét, hogy Kattrint "felvértezze a szerelem ellen"

Yvette elmegy és megjelenik helyette a tábori pap és a szakács, Eilif üzenetét hozzák, aki pénzt kér az anyjától.

Amíg ők hárman beszélgetnek Kattrin felpróbálja Yvette piros kalapját és cipőjét, páváskodik benne.
---
Ágyúlövés hallatszik, a szakács elmegy,
a pap pedig megijed, hogy megölik a hite miatt,
ezért kabátot terít magára és ottmarad.

Kurázsi mama észreveszi, hogy Kattrin felvette Yvette holmiját és leszidja.

Közben megjelenik Yvette aki keresi a ruháit,
de csak a kalapját találja meg
(Kattrin a cipőt behúzta a szoknyája alá).
---
Stüsszi elrejti a szekéren a pénztárat, Kattrin arcát pedig bekormozzák, hogy biztos ne bántsa senki.

Eltelik 3 nap. Várakoznak. Amíg Kurázsi mama és a pap elmennek húst venni,
Stüsszi a folyóba rejti a pénzt, de elfogják,
és megpróbálják kivallatni.

Stüsszi letagad mindent, becsületesen védi a pénzes skatulya rejtekhelyének titkát.
Kurázsi mamáék is letagadják, hogy ismerik a fiút, nehogy ezzel még nagyobb bajba keverjék.

Mikor elvezetik, a pap elénekli a Hórák dalát Krisztus szenvedéséről, mert párhuzamot lát az ártatlanul megkínzott Jézus és az ártatlan fiú között.
---
Kurázsi mama megpróbálja pénzzel kiváltani a fiát, ezért elhatározza, hogy elzálogosítja az ekhós szekeret.

Yvette egy óbesterrel karonfogva jelenik meg
és úgy gondolja, megveszi a kocsit.

Kurázsi mama először minden pénzt megadna a fiáért, mert úgy spekulál, hogy majd az ezred pénztárból kiveszi a veszteséget,

de mikor megtudja, hogy Stüsszi a pénzt a folyóba dobta, hirtelen megpróbálja lealkudni a fia árát. Nem sikerül és a fiút agyonlövik.

Kurázsi mamának még arra sincs lehetősége,
hogy megsirathassa vagy eltemethesse a fiát,
hiszen, aki árulóval cimborál, könnyen bajba kerülhet. Közönyt mutat, és száraz szemmel nézi, ahogy Stüsszit tömegsírba viszik.
---
Negyedik jelenet
Kurázsi mama elénekli a dalt a Nagy Kapitulációról.

Kurázsi mama panaszt akar tenni a kapitánynál, amiért a katonák szétvagdalták a portékáját a kocsijában.

Közben megjelenik egy fiatal, dühös katona, aki szintén panaszt szeretne tenni, és ennek az óhajának erőteljesen hangot is ad. Kurázsi mama próbálja jobb irányba terelni a fiú dühét.

A katona a rendreutasításra lenyugszik, Kurázsi mama pedig elénekli a dalt a Nagy Kapitulációról.
Kurázsi mama végül mégsem megy be panaszkodni.
---
Ötödik jelenet
Két év telt el. A háború mind távolibb vidékekre terjed. Kurázsi mama kis kocsija szüntelenül járja Lengyelországot, Morvaországot, Bajorországot, Itáliát s megint Bajorországot. 1631.
Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingébe kerül.

Kurázsi mama kocsija egy szétlőtt faluban áll,
épp kiszolgálnak néhány katonát.
A katonák nem tudnak fizetni, ezért Kurázsi mama azt is megtagadja, hogy a sebesültnek vásznat adjon a seb bekötözésére.

Kattrin dühösen megfenyegeti anyját, a tábori pap pedig elveszi a vászonruhákat, csíkokra szaggatja őket és bekötözi a sebeket.

Egy égő házban kisgyermek maradt, akiért Kattrin berohan, majd babusgatja, mielőtt visszaadná az édesanyjának.

0 Comments

Brecht: Kurázsi mama - tartalom 2a

18/11/2021

0 Comments

Krónika a 30 éves háborúból.
Minden idők legnagyobb háborúellenes drámája.

Brecht a drámát 1938-ban kezdte el írni, skandináviai emigrációja idején (Hitler hatalomra kerülésekor, mint sokaknak, neki is menekülnie kellett a náci Németországból), és közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezte be.

Főbb szereplők
Kurázsi mama (igazi nevén Anna Fierlingné): Foglalkozását tekintve markotányosnő, mindig a háborút követi az ekhós szekerével, a „háborúból él”.

Eilif, Kurázsi mama legidősebb fia: Eszes, bátor, kalandkereső fiú, a háborúban lovaskatonaként szolgál.

Stüsszi, Kurázsi mama fiatalabb fia: Talpig becsületes, együgyű, jámbor fiú, a háborúban zsoldfizető mester, ő ügyel a regiment pénztárára.

Kattrin, Kurázsi mama lánya: Néma, később egy sebhelye is lesz. Gyerekszerető, félénk lány, nagyon szeretne saját családot alapítani, de a háború alatt az anyja óvja a férfiaktól és a szerelemtől.

Yvette Pottier: A háború következtében prostituálttá vált. Később hozzámegy egy óbesterhez, aki néhány évvel később meghal. Az egyetlen szereplő, aki „vitte valamire a háborúban”.

Peter Lamb, a szakács (gúnynevén Pipáspéter): Yvette korábbi szeretője.
A háború alatt szakács, illetve Kurázsi mama kísérője, barátja.

a tábori pap: protestáns pap, de később ő is Kurázsi mamához szegődik.
---
Cselekmény időtartama: 12 év (1624-1636) 12 jelenet.

Kurázsi mama a háborúból él, ez a megélhetési forrása, és cserébe, mintegy fizetségül el kell veszítenie mind a három gyermekét.

- Eilif azonosul a háborúval, az ő vesztét a béke okozza.
- Stüsszi a háború áldozatává válik, ő képtelen becstelen lenni, csak azért, hogy megmentse az életét.
- Kattrin a némasága ellenére megment egy várost és hősi halottá válik.
---
Egyedül Kurázsi mama az aki képes teljesen behódolni a háborúnak, benne fedezhető fel legerősebben az élni akarás ösztöne. Célját nyíltan kimondja: "magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún" (6. jelenet).

Később így ábrándozik: "Ha a megmaradt gyerekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátralenne néhány nyugodt esztendőm." (9. jelenet).

Ehhez képest csak önmagát és a rozzant kocsit sikerül megmentenie a mű végére, és akkor még korántsincs vége a háborúnak. Kurázsi mamának kőszívűnek kell lennie a létfenntartás érdekében.
---
Stüsszi halálakor sem lehet teljesen hibáztatni az alkudozásért: ha a kocsit eladja, tönkremegy,
és akkor hárman halnak éhen, de ha a fia meghal, akkor ő meg a lány életben maradnak.

És bár tudjuk, hogy a háború világa tette ilyen számítóvá az asszonyt, mégsem vagyunk képesek azonosulni vele.
Brecht megmutatta, hogy a háború a legkedvezőbb időszak a kereskedés szempontjából.
---
Első jelenet
1624 tavasza. Oxenstjerna, a zsoldosvezér, csapatokat toboroz Daloméban a lengyelországi hadjárat számára.

Egy verbuváló és egy őrmester katonákat keresnek és közben panaszkodnak a toborzás nehézségeiről.
Feltűnik Kurázsi mama 3 gyermekével és az ekhós szekérrel, amit a két fiú húz és elénekli a mű legvégén is feltűnő dalt, aminek refrénje tökéletesen összefoglalja a hozzáállását a háborúhoz.

Az őrmester faggatására beszámol a gyerekei származásáról (mindegyik külön apától van). Megtudjuk, hogy Eilif, a legidősebb fiú eszes és bátor, Stüsszi, a középső jámbor és együgyű,
a leány, Kattrin pedig néma.
---
Az őrmesternek megtetszik a két fiatalember,
ezért próbálja őket elcsábítani az anyjuktól.
Kurázsi mama, hogy eltántorítsa a fiait,
jósol az őrmesternek.
A sisakjába bedob üres és fekete kereszttel ellátott cédulákat. A fekete kereszt a halál jelképe.
Az őrmester után a gyermekei is húznak, mindannyian fekete keresztet. Ez a jóslás előrevetíti a történteket.

Eilifnek megjön a kedve a katonasághoz, ezért míg az őrmester Kurázsival alkudozik, a verbuváló elviszi magával a fiút.

0 Comments

Brecht: Három színmű - könyvajánló

18/11/2021

0 Comments

Tartalom:

Kurázsi mama és gyermekei
A szecsuáni jólélek
A kaukázusi krétakör

0 Comments

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1e

13/6/2021

0 Comments

Kattrin viszont tiszta, emberséges, megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. Kegyetlen meggyilkolják.
---
A normális életre vágyó, de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása katartikus pillanat. De a pusztítás még évekig tart, anyja pedig nem változik.

Kattrin hőstette, embersége, együttérzése a nézőkét is kiváltja.
---
A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos, önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá.

A Koldusoperából ismerős, módosított Salamon-dal
Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét,
Caesar bátorsága Eilif hősiességét,
Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi,

Szent Márton irgalma Kattrin jóságát - az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek, mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság, ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen".

0 Comments

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1d

13/6/2021

0 Comments

Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható, hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál.
---
Azt hiszi, saját gyerekeit megóvhatja, pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt - épp az ő elveivel ellentétben - gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni; másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt, az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik.
---
Amíg ő alkudozik, Eilif katonának áll (2.); sokáig egyezkedik a váltságdíjról, ezalatt Stüsszit kivégzik (3.); az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6.);

üzletelni megy, így nem tudja megmenteni Eilifet (8.); a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni, ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11.).
---
A sors meg is bünteti: el sem temetheti őket,
mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel,
így a fiú dögtemetőbe" kerül,
akárcsak később Eilif (koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye, hogy találkoznak - s a fiú már rég halott);
Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja,
mert gyorsan odébb kell állnia.
---
Aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik, életben marad (Kurázsi, szakács, pap, Yvette),
aki nem, az szükségszerűen meghal (a két fiú).
És sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin).
---
A csatamezők hiénáját a lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja.

A háborúból él, ezért adóznia kell neki; vétkes is, áldozat is egyszerre.

A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. Különben elveszett.
---
Gyerekeinek életével is üzletel, anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie, de egész életmenete a rossz választások sora.

Kocsija szinte a negyedik gyereke (Lánya megmenekül, az ekhós szekér is, de becsületes fia meghal");
a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát, kisemmizettségét.
---
Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt; díszes övre alkudozik, amikor Eilifet elviszik; a dob Kattrin, az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza.
---
A felfordult világban a parasztok életüket, családjukat nem féltik, de árulásra is hajlandók, mert az ökör mindennél fontosabb nekik" (11.).

Az okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan, brutális katona.
Az ostoba, de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában.

0 Comments

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1c

13/6/2021

0 Comments

Amikor Gusztáv Adolf, a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632), a háború véget is érhetne, és akkor a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8.).
---
Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja, aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét - így alakul ki a mű hármas tagolása (3., 8., 11.).
---
A mű felénél Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből),
Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán",
majd a hősnő első megszólalása: Nem engedem, hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [+] lekaszálja a gyöngéket, de azok békében is elvesznének"(7.).
---
Kattrin sorsának bemutatása:
a háború okozza némaságát (mikor kicsi volt, egy katona betömte a száját");
megverik és végleg elcsúfítják (6.);
megtudja, hogy anyja rá hivatkozva - nem hagyom itt a lányomat" - nem változtatja meg életmódját, ezért szökni próbál (9.);
végül másokért feláldozza önmagát (11.).
---
Visszatérő figura Yvette (3., 8.), aki saját magát árulva átvergődik mindenen, s amikor a felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül, megállapíthatják róla, hogy van legalább egyvalaki, aki vitte valamire a háborúban".
---
Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2., 3. és 8., 9.); aki, miután összeáll Kurázsi mamával, a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában),
de Kattrin magára hagyása árán.
---
A véleményváltogató, önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt, morálisan süllyedő", átvészelő alakja.
Megértő és vádló egyszerre: azok a bűnösök, akik háborút csinálnak, s állatot az emberből"

és mi gátol, hogy ne sokasítsd a fajtádat, akármilyen mészárlás folyik
s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is, s velük masírozhat tovább" Mióta elzüllöttem, megjavultam. Nem tudok többet katonáknak prédikálni".
---
A mű végén az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródala: aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll". A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció, ill. a Salamon-dal) a két fiú halálát követő jelenetekben (4., 9.) hangzik fel.

A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról, melynek gúnynevét köszönheti (a rigai tüzérségi tűzön" kelt át, hogy eladhasson ötven, már penészedésnek indult cipót),

majd mozgalmas életútját reprezentálja finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki', egy lengyeltől, de egy francia nevelte";
Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt, nevét magyar nevelőapja miatt kapta; Kattrin Haupt pedig félnémet).

0 Comments

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1b

13/6/2021

0 Comments

A szereplők többször politizálnak.
Az őrmester azt állítja, hogy a béke az disznóól,
rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul.

A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint ez vallásháború. Nem közönséges, hanem különleges háború, a hitért vívják, s ezért Istennek tetsző";

a szakács, ellentmondva, általánosít: háború az, ahol sarcolnak, öldökölnek, fosztogatnak, egy kis megbecstelenítés se árt".
---
A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. jelenet) levonják a következtetést: Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja, úgy látszik, hogy ők csak istenfélelemből vezetik a háborút, s mindenért, ami szép, ami jó. De ha az ember jobban odakukucskál, kiderül, hogy nem olyan tökfilkók - a háborút a haszonért vezetik.

Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama, 3.).

Mindegy, hogy milyen köntösben (a protestáns svédek, a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak), de a birtoklásért, a harácsolásért folyik a küzdelem: fenn" hódításért, leigázásért, felszabadításért"; lenn" élelemért, ruhaneműért.
---
A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol mindenki derék lutheránus", ott, ha fordul a kocka, mindenki derék katolikus"); mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák, a kurvává váló lányok, az árulóvá lett parasztok.
---
A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és apácákat érnek rabláson" (9.),

a tisztesség, a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik; az értékek, erények eladása" kerül a legkevesebbe: a becsület elveszett, de egyéb semmi" (3.).

Kivételes a 9. jelenet hosszabb, pontos háttérrajza a háború 16. évéből: Németország elvesztette lakosságának több mint felét.
---
Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5.), Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát - szerencsés kappaneladás" (2.).

Tilly temetésekor (1632) - a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben - a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: Bizony kár a zsoldoskapitányért - huszonkét pár harisnya -, hogy így a fűbe harapott, mint mondják, baleset érte.

A mezőben köd volt, eltévesztette az irányt, előrekeveredett, és a csata kellős közepén bekapott egy golyót.
---
A komikumot fokozza, hogy a katonák elszelelnek" a temetésről, mert előre megkapták zsoldjukat, harangozni meg nem lehet: épp az elesett főkapitány parancsára lőtték szét a templomokat" (6.).

0 Comments

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1a

13/6/2021

0 Comments

A mű a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára, semmi egyebet, se magaslatokat, se üzletet.

A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza, az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg, a náci Németországra is érvényesen.
---
Történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be, aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti.

Németország képe bukkan fel, amint rablóháborúkat folytat, másokat és önmagát megsemmisítve, mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból."

Kurázsi mama kemény, a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura, de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította.

Az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz.
---
Ha Kurázsi mama semmit sem tanult is, a közönség mégis tanulhat az ő sorsából.

Brecht vizsgálódik: az ember a vizsgálat tárgya", a háború és haszonélvezőjének viszonya; az értékrend-változások hatása a kisemberre; a kapitalizmus, a háború és a bűn kapcsolata.

Minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság, hogy az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják.

0 Comments

<<Previous

Kurázsi mama - tartalom 2d

Kurázsi mama - tartalom 2c

Kurázsi mama - tartalom 2b

Brecht: Kurázsi mama - tartalom 2a

Brecht: Három színmű - könyvajánló

Tartalom:

Kurázsi mama és gyermekei
A szecsuáni jólélek
A kaukázusi krétakör

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1e

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1d

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1c

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1b

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1a

Könyvek 1

Archives

Categories

Tartalom:Kurázsi mama és gyermekeiA szecsuáni jólélekA kaukázusi krétakör

Könyvek 1

Archives

Categories

Tartalom:

Kurázsi mama és gyermekei
A szecsuáni jólélek
A kaukázusi krétakör