Category: Konyvajanlo - ROLAND CARSON

Edgar Allan Poe: Kegyetlen mesék (könyvajánló)

28/9/2014

A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében található `kegyetlen mesék` – felnőtt mesék.

Kegyetlen helyzetek (Kutyaszorító),
megpróbáltatások (A kút és az inga, A Maelström poklában),

szenvedélyek (A találka),
tréfák (Jeruzsálemi mese, Pestiskirály),
módszerek (Dr. Kátrány és Toll Professzor),

feltételek (Három vasárnap egy hétben),
rejtvények (Az aranybogár)
és átverések (Légből kapott koholmány)
sorakoznak a kötetben.

Edgar Allan Poe: A kút és az inga (könyvajánló)

28/9/2014

A Maelström poklában (Pásztor Árpád),
Történet a Rongyos Hegyekből (Babits Mihály),
A Morgue utcai kettős gyilkosság (Pásztor Árpád),

Az ellopott levél (Pásztor Árpád),
Az aranybogár (Pásztor Árpád),
Metzengerstein (Babits Mihály),

A kút és az inga (Babits Mihály),
Az áruló szív (Babits Mihály),
A fekete macska (Pásztor Árpád),

Az Usher ház vége (Babits Mihály),
Eleonora (Fóthy János),
Ligeia (Babits Mihály),

Morella (Babits Mihály),
A vörös halál álarca (Babits Mihály),
Rico-Réka (Kuczka Péter),

Dr. Kátrány és Toll professzor módszere (Babits Mihály),
Az elveszett lélegzet (Babits Mihály),
Hogyan írjunk Blackwood-cikket? (Göncz Árpád),
Az üzletember (Babits Mihály)

Csathó Kálmán: A szép juhászné (könyvajánló)

19/9/2014

Borsos József (1821–1883), a XIX. század egyik legtehetségesebb, egyben legrejtélyesebb magyar alkotója.

Festőként, fotográfusként egyaránt jelentős életművet hozott létre, s nem mellesleg ő volt az, aki fogadósként felvirágoztatta a budai hegyekben ma is meglévő Szép Juhásznét.

A fotós vállalkozás úgy „bejött” Borsosnak, hogy már 1865-ben megvásárolhatta a Szép Juhászné fogadót, amely azután akkor is biztos anyagi hátteret nyújtott neki, amikor csökkent a fotói iránti kereslet.

Pesti műtermét 1878-ban eladta (az 1905-ig működött tovább a főváros legjobban felszerelt műtermeként), s akkor végképp a budai hegyekbe költözött.

Festmények, fotók helyett fogadójával foglalkozott utolsó éveiben Borsos József, no meg feleségével, fiaival. Újra megnősült ugyanis, Falussy Annától két fia született.

Felvirágzott a fogadó, hiszen akkoriban építették ki az oda vezető utakat és a fogaskerekűt.

Az épülethez széles verandát, hangverseny- és tánctermet illesztettek, kirándulások és bálok színhelye lett.

Csathó Kálmán: Pókháló (könyvajánló)

19/9/2014

Csathó Kálmán: Az órák ütni kezdtek (könyvajánló)

19/9/2014

Géza bácsi élhetetlen, együgyű, gyámoltalanságig becsületes, felháborítóan szerény és kegyetlenül kifosztott.
Árva légy az asszonyi zsarnokság pókhálójában. Hiába vergődik, nem bír kiszabadulni belőle.
Saját gyengeségén szinte végzetszerűen kell megbuknia kései lázadásának.

Géza bácsi arra született, hogy mások uralkodjanak fölötte. Hogy egyszerűen birtokba vegyék, kisajátítsák és bekebelezzék. Hogy megsemmisítsék minden egyéni akaratnyilvánulását. Gyámja lesz mindenki, aki a közelébe kerül.

Háromezer holdján a jószágigazgató az úr.
Maga a búzát se tudja megkülönböztetni a rozstól. őt csak a gépek érdeklik. A gépecskék, a titokzatos szerkezetek, amelyek már kisgyerek korában izgatták fantáziáját. Akkoriban órás akart lenni, amiért csúnyán kinevették.

Azután technikusnak készült, de abbahagyta a fejtörő tanulmányt. Hazament Berettyó-Tamásiba «kisérletezni», oxigént meg hidrogént fejleszteni, mikroszkóppal vizsgálódni, acetilen-lámpát szerkeszteni, puska-závárzatokat tisztogatni s más efféle életrevaló dolgokat mívelni.

Itt akadt össze végzetével: Piroska nénivel, a jószágigazgató feleségének vénleány-hugával, aki rövidesen elvette férjéül.

Géza bácsinak ugyan inkább Zseni néni, a szép özvegy tetszett, de hát az ő tetszésére akkor már vajmi kevés volt bízva. Piroska néni döntött és Géza bácsi engedelmeskedett.

Ettől kezdve két félelmes hatalom intézte sorsát. Egyik mint hűséges feleség, másik mint aggódó sógornő. ők rendelkeztek vele. Gyengéden, de hajthatatlanul.

Vigyáztak rá éjjel-nappal és leszoktatták minden veszedelmes szenvedélyről. Nem engedték soha robbanó-szerekkel kísérletezni, lovagolni, vadászni, mert mindebből csak baj lehet.

S ahogy multak az évek, úgy süllyedt egyre reménytelenebb szolgaságba Géza bácsi. Már kedvenc óráinak ketyegésében se gyönyörködhetett, mert Piroska néni idegessége elnémulásra ítélte a drágamívű, finom, régi jószágokat.

Az ötvenéves öregúr mindenbe belenyugodott, szótlanul, angyali szelidséggel és birka-türelemmel.
Ekkor került oda a házhoz egy szép, fiatal, árva rokonleány, Mariska. És Mariskával együtt a deres őszön átragyogó tavasz.

Meleg, cirógató sugarak hullottak Géza bácsi vénülő szívébe. Az elszalasztott ifjúság visszaidézett fényei, bolond bizsergései, ártatlan, édes örömei kísértettek benne.

Végre rátalált valakire, aki megérti, aki hozzásímul, akit érdekel minden, ami Piroska néni szemében csak lenézett haszontalanság. Akiért érdemes újra előszedni a beporosodott fotografáló-masinát, hetenkint megnyíratni a szürkülő szakállt, kivasaltatni a gyűrött ruhát. aki a boldogság és szabadság szivárványát színezi a borús tegnapok fölé, mint biztató igéretet.

És Géza bácsi fellázad. Hogy Mariskának kedvét töltse, egy délelőtt megindítja az elnémított órákat. Zengő, csengő muzsika veri fel a ház csendjét. Az órák ütni kezdenek és Géza bácsit mámorosan csókolja szájon Mariskát...

Hanem ezzel aztán vége is a kurta boldogságnak. Piroska néni és Zseni néni együttes rohama pillanatok alatt leveri a lázadást. Az órák újra elhallgatnak, Mariska kiröpül a házból, öreg Géza bácsi elkínzott szívébe pedig karmolva hasít bele a tehetetlenség megalázó bizonyossága: Soha már... soha, soha többé...

Varga Katalin: Barátom, Bonca (könyvajánló) 02

31/8/2014

Bence (aki Nagy Vadásznak hívja magát) lement a parkba, és találkozott miszter Doolittle-lal.

Bence imádja az oroszlánokat, elefántokat, gazellákat, afrikai expedícióra, valamint a Viktória-tó lecsapolására készül.
Mint kiderült, Miszter Doolittle szintén.

Barátság volt ez első látásra - csakhogy Bence elfelejtette megkérdezni új barátja igazi nevét.

Hogy mamája a találkozást elhiggye, elnevezte őt Boncának. És ekkor indult a Bonca-keresés.
Talált is Bence mindenféle Boncát: vidámat, unalmasat, madarasat.

Végül a barátját is, akit igazából nem is Boncának,
hanem Mihók Andrisnak hívtak.

Varga Katalin: Bonca (könyvajánló) 02

31/8/2014

A kötet az írónő két összefüggő - önállóan is megjelent - gyermekregényét tartalmazza.

A Barátom, Bonca főszereplője, Bence túl élénk képzeletű kisfiú, aki hol a Viktória-tavat szeretné lecsapolni, hol expedíciót szervez az afrikai nagyvadak foglyul ejtésére.

Környezete, amely már jól ismeri - sőt némi belenyugvással veszi tudomásul - Bence terveit, joggal elcsodálkozik egy hirtelen bekövetkező fordulaton. Bence ugyanis megváltozik.

A magyarázat egyszerű: új barátokra lel, olyan felnőttekre, akik megértik és megkedvelik az élénk fantáziájú kisfiút, de másféle utazásokra is csábítják.

A festő a színek birodalmába, a vak öregember a hangok gazdag világába kalauzolja el - a mesék segítségével - értő szeretettel az élénk fantáziájú kisfiút, aki eközben rálel gyermekbarátaira is, Andrisra és Magdira.

A kisregény folytatásában - Legyél te is Bonca! - Bence egyik felnőtt barátja házába vendégek érkeznek, a házigazda unokahúga és annak kislánya, Nóra.

A továbbiakban Nóra körül kerekedik bonyodalom, aki ki nem állhatja a fiúkat.

Varga Katalin: Piskóta (könyvajánló) 02

31/8/2014

„A legkisebbekről mindenki megfeledkezik” – kesereg a történet főszereplője az apró növésű Piskóta (igazi nevén Júlia).
Amikor felfedezi, hogy papája térképéről is lefelejtették a Csendes-óceán két legkisebb szigetét, Kilit és Milit,
elhatározza, barátnőjével elhagyja a nagyok világát és a világ végén megalapítja a legkisebbek szigetét.
Ám mire a tervét megvalósíthatná kistestvére születik és többé már nem ő a legkisebb a családban.

Kállai Nagy Krisztina kedves fekete-fehér rajzaival kísért, hasznos ismereteket is továbbító, nagyobb betűtípussal nyomtatott, jól olvasható mese a kisiskolások számára hasznos segítség lehet az olvasás technikájának elsajátításában.

Varga Katalin: Barátom, Bonca (könyvajánló)

31/8/2014

Csiky Gergely: Bozóti Mártha (könyvajánló)

31/8/2014

Cím: Bozóti Mártha (szinmű három felvonásban)
Szerző: Csiky Gergely
Sorozat: Csiky Gergely Szinmüvei 07
Kiadó: Athenaeum R. Társ. kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1884
Oldalszám: 122
Kötés típusa: aranyozott egészvászon, festett lapszéllel
Kötést készítette: Gottermayer Nándor