Blog Archives - ROLAND CARSON

Bertold Brecht: A koldusopera

13/6/2021

Dalok

Vásári rigmus Penge Mackie-ről
Peachum reggeli korálja
Hecc-dal

Második jelenet
Nászdal egyszerűbb embereknek
Kocsma Jenny
Ágyú-dal

Negyedik jelenet
Közjáték
Ballada a nemi rabszolgaságról

Ötödik jelenet
Striciballada

Hatodik jelenet
Ballada a kellemes életről
Féltékenységi duett
Második koldusfinálé

Hetedik jelenet
Dal az emberi nagyratörés elégtelenségéről
Salamon-dal

Kilencedik jelenet
Ballada, amelyben Macheath mindenkitől bocsánatot kér

Bertold Brecht: A koldusopera

13/6/2021

Előjáték
Vásár van a Sohóban. Ismert és félt bűnözőkről dalolnak a vásári rigmusmondók.
Mint minden vásárban, itt is vegyes a nép,
de főleg koldusok, tolvajok és utcalányok a szereplők.
---
Első felvonás
J. Peachum (a kolduskirály) üzletemberként – a növekvő nyomor láttán – boltot nyit, amelynek neve: Jonathan Jeremiah Peachum koldusruhatára.

A Sohóban Penge Mackie (egy másik fordításban Bicska Maxi) menyegzőjét üli Pollyval, a kolduskirály lányával.

A kolduskirály úgy érzi, hogy lánya elvesztésével tönkremegy az élete. Ellenzi a házasságot, de Polly hajthatatlan.
---
Második felvonás
Penge Mackie a London környéki (highgate-i) mocsarakba menekül apósa elől. A közjátékból kiderül, hogy már a rendőrök is üldözik Penge Mackie-t.

Közben – egy csütörtöki napon – megkezdődik az uralkodó koronázási ünnepsége.
Az ünnepség alatt Penge Mackie a turnbridge-i utcalányoknál keres menedéket, ám azok elárulják őt.
---
Penge Mackie börtönbe kerül, ahol ott meglátogatja Polly és Lucy. Kiderül róla, hogy bigámista.

Mac megtagadja Pollyt, aki anyja nyomására meghátrál, és otthagyja őt.

Penge Mackie megszökik a börtönből, így Polly apja hiába megy a kitűzött 40 fontos vérdíjért.
---
Harmadik felvonás

A kolduskirály Peachum – pénteken – tüntetést szervez, hogy megzavarja a több napos koronázási ünnepségeket.

Polly meglátogatja Lucyt Old Bailey-ben,
és megköveti előző napi viselkedéséért.

Mackie-t újra elfogják, s a rendőrök a börtönbe viszik.
Készülnek a kivégzésére, Polly gyászruhát ölt.
Felállítják az akasztófát, és Penge Mackie a bitófa alá kerül.

Bertold Brecht: A koldusopera

13/6/2021

A nagy sikert a Koldusopera (Dreigroschenoper, 1928) című zenés darab hozta meg Brechtnek.

John Gay 18. századi darabja szolgáltatta hozzá a mesét és a figurákat, amint általában véve jellemző volt Brechtre, hogy témáit másoktól kölcsönözte.

Számos darabja csak átdolgozás volt.

A Koldusopera hőse, Macheath – az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi – nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló”, fehér kesztyűs mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének.

brecht_bertold_koldusopera_-_html.zip
File Size:	57 kb
File Type:	zip

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1e

13/6/2021

Kattrin viszont tiszta, emberséges, megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. Kegyetlen meggyilkolják.
---
A normális életre vágyó, de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása katartikus pillanat. De a pusztítás még évekig tart, anyja pedig nem változik.

Kattrin hőstette, embersége, együttérzése a nézőkét is kiváltja.
---
A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos, önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá.

A Koldusoperából ismerős, módosított Salamon-dal
Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét,
Caesar bátorsága Eilif hősiességét,
Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi,

Szent Márton irgalma Kattrin jóságát - az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek, mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság, ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen".

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1d

13/6/2021

Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható, hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál.
---
Azt hiszi, saját gyerekeit megóvhatja, pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt - épp az ő elveivel ellentétben - gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni; másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt, az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik.
---
Amíg ő alkudozik, Eilif katonának áll (2.); sokáig egyezkedik a váltságdíjról, ezalatt Stüsszit kivégzik (3.); az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6.);

üzletelni megy, így nem tudja megmenteni Eilifet (8.); a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni, ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11.).
---
A sors meg is bünteti: el sem temetheti őket,
mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel,
így a fiú dögtemetőbe" kerül,
akárcsak később Eilif (koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye, hogy találkoznak - s a fiú már rég halott);
Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja,
mert gyorsan odébb kell állnia.
---
Aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik, életben marad (Kurázsi, szakács, pap, Yvette),
aki nem, az szükségszerűen meghal (a két fiú).
És sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin).
---
A csatamezők hiénáját a lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja.

A háborúból él, ezért adóznia kell neki; vétkes is, áldozat is egyszerre.

A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. Különben elveszett.
---
Gyerekeinek életével is üzletel, anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie, de egész életmenete a rossz választások sora.

Kocsija szinte a negyedik gyereke (Lánya megmenekül, az ekhós szekér is, de becsületes fia meghal");
a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát, kisemmizettségét.
---
Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt; díszes övre alkudozik, amikor Eilifet elviszik; a dob Kattrin, az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza.
---
A felfordult világban a parasztok életüket, családjukat nem féltik, de árulásra is hajlandók, mert az ökör mindennél fontosabb nekik" (11.).

Az okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan, brutális katona.
Az ostoba, de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában.

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1c

13/6/2021

Amikor Gusztáv Adolf, a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632), a háború véget is érhetne, és akkor a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8.).
---
Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja, aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét - így alakul ki a mű hármas tagolása (3., 8., 11.).
---
A mű felénél Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből),
Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán",
majd a hősnő első megszólalása: Nem engedem, hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [+] lekaszálja a gyöngéket, de azok békében is elvesznének"(7.).
---
Kattrin sorsának bemutatása:
a háború okozza némaságát (mikor kicsi volt, egy katona betömte a száját");
megverik és végleg elcsúfítják (6.);
megtudja, hogy anyja rá hivatkozva - nem hagyom itt a lányomat" - nem változtatja meg életmódját, ezért szökni próbál (9.);
végül másokért feláldozza önmagát (11.).
---
Visszatérő figura Yvette (3., 8.), aki saját magát árulva átvergődik mindenen, s amikor a felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül, megállapíthatják róla, hogy van legalább egyvalaki, aki vitte valamire a háborúban".
---
Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2., 3. és 8., 9.); aki, miután összeáll Kurázsi mamával, a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában),
de Kattrin magára hagyása árán.
---
A véleményváltogató, önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt, morálisan süllyedő", átvészelő alakja.
Megértő és vádló egyszerre: azok a bűnösök, akik háborút csinálnak, s állatot az emberből"

és mi gátol, hogy ne sokasítsd a fajtádat, akármilyen mészárlás folyik
s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is, s velük masírozhat tovább" Mióta elzüllöttem, megjavultam. Nem tudok többet katonáknak prédikálni".
---
A mű végén az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródala: aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll". A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció, ill. a Salamon-dal) a két fiú halálát követő jelenetekben (4., 9.) hangzik fel.

A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról, melynek gúnynevét köszönheti (a rigai tüzérségi tűzön" kelt át, hogy eladhasson ötven, már penészedésnek indult cipót),

majd mozgalmas életútját reprezentálja finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki', egy lengyeltől, de egy francia nevelte";
Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt, nevét magyar nevelőapja miatt kapta; Kattrin Haupt pedig félnémet).

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1b

13/6/2021

A szereplők többször politizálnak.
Az őrmester azt állítja, hogy a béke az disznóól,
rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul.

A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint ez vallásháború. Nem közönséges, hanem különleges háború, a hitért vívják, s ezért Istennek tetsző";

a szakács, ellentmondva, általánosít: háború az, ahol sarcolnak, öldökölnek, fosztogatnak, egy kis megbecstelenítés se árt".
---
A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. jelenet) levonják a következtetést: Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja, úgy látszik, hogy ők csak istenfélelemből vezetik a háborút, s mindenért, ami szép, ami jó. De ha az ember jobban odakukucskál, kiderül, hogy nem olyan tökfilkók - a háborút a haszonért vezetik.

Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama, 3.).

Mindegy, hogy milyen köntösben (a protestáns svédek, a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak), de a birtoklásért, a harácsolásért folyik a küzdelem: fenn" hódításért, leigázásért, felszabadításért"; lenn" élelemért, ruhaneműért.
---
A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol mindenki derék lutheránus", ott, ha fordul a kocka, mindenki derék katolikus"); mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák, a kurvává váló lányok, az árulóvá lett parasztok.
---
A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és apácákat érnek rabláson" (9.),

a tisztesség, a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik; az értékek, erények eladása" kerül a legkevesebbe: a becsület elveszett, de egyéb semmi" (3.).

Kivételes a 9. jelenet hosszabb, pontos háttérrajza a háború 16. évéből: Németország elvesztette lakosságának több mint felét.
---
Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5.), Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát - szerencsés kappaneladás" (2.).

Tilly temetésekor (1632) - a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben - a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: Bizony kár a zsoldoskapitányért - huszonkét pár harisnya -, hogy így a fűbe harapott, mint mondják, baleset érte.

A mezőben köd volt, eltévesztette az irányt, előrekeveredett, és a csata kellős közepén bekapott egy golyót.
---
A komikumot fokozza, hogy a katonák elszelelnek" a temetésről, mert előre megkapták zsoldjukat, harangozni meg nem lehet: épp az elesett főkapitány parancsára lőtték szét a templomokat" (6.).

Kurázsi mama és gyermekei - elemzés 1a

13/6/2021

A mű a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára, semmi egyebet, se magaslatokat, se üzletet.

A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza, az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg, a náci Németországra is érvényesen.
---
Történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be, aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti.

Németország képe bukkan fel, amint rablóháborúkat folytat, másokat és önmagát megsemmisítve, mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból."

Kurázsi mama kemény, a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura, de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította.

Az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz.
---
Ha Kurázsi mama semmit sem tanult is, a közönség mégis tanulhat az ő sorsából.

Brecht vizsgálódik: az ember a vizsgálat tárgya", a háború és haszonélvezőjének viszonya; az értékrend-változások hatása a kisemberre; a kapitalizmus, a háború és a bűn kapcsolata.

Minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság, hogy az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják.

Kurázsi mama és gyermekei

13/6/2021

Nehéz az ember sorsa a háborúban, amikor minden fillérért, minden karéj kenyérért meg kell harcolni – nem beszélve arról, hogy az életünket megóvjuk.

Szerencsétlen asszony; sajnáltam Kurázsi mamát, habár nyers és durva volt, mint egy pokróc, de hiszem, hogy a háború tette azzá. Érdekes alakokat szerepeltet Brecht, a pap is megéri a pénzét.
csgabi kritika
*
Elképesztő, mennyire aktuális az egész darab,
minden mondata áttehető a mai valóságra is.
Remek a hangulata, a stílusa, a humora,
olyan humoros megfogalmazások sora található benne,
hogy szinte megkönnyíti a borzalmak elviselését.

Javaslom mindenkinek, csak kellően el kell gondolkodni rajta. Érdekes, hogy mennyire más volt olvasni akkor, és mennyire más most,
Csilla kritika
*
A történet elég nyomasztó, főleg ha bele gondolunk milyen kilátástalan a helyzet egy háborúban, és beláthatatlan a vége…
Kurázsi mama ebben is a jó üzletet látja, reménykedik, hogy sokáig tart.
A háború áldozatokat követel, aminek ő is meg kell fizesse az árát.
Elgondolkodtató és nagyon szomorú történet különös szereplőkkel.

Kattrin sorsa érdekelt, akiben végülis sokkal több kurázsi volt, mint az édesanyjában…
King kritika

Kurázsi mama és gyermekei

13/6/2021

Háború – kisebb-nagyobb szüneteket tartó örök állapot.
a Kurázsi mama aktuálisabb, mint valaha.
1939-ben, Lengyelország megszállása után keletkezett, emigrációban.
Nemcsak a mindenkori háborúval állítja szembe a nézőt/olvasót, hanem a kezdődő második világháborúval is.

Kurázsi mama egyszerre lelkiismeretlen kereskedő-kalmár, gyerekeiért közdő anya, kisember. Kisember, aki már csak a háborúban gondolkodik, aki számára már nincs kilépés, aki túlél mindenkit, és konokul vonul tovább és tovább.

Bátorságnak, becsületességnek, szeretet- és békevágynak – kereszt a sorsa.
Az utóbbi, a némán áldozatot hozó az egyetlen, aki anélkül, hogy egyszer is szót kaphatna,
mintha fénnyel világítaná be az egész történetet.

Talán egyedül ő az, akivel azonosulni tudunk – a néma békevággyal. És elgondolkodhatunk azon,
hogy lenne-e annyi kurázsink, mint Kattrinnak volt,
hogy Kurázsi mamaként mi is tolnánk-e kocsinkat tovább, minden áron,
hogy okosak és bátrak lennénk-e, mint Eilif,
vagy netán becsületes jámborok, mint Stüsszi,
hogy engednénk-e magunkat meggyőzni a tábori pap – vagy más ideológiai vezér – lelkesítő szólamai által… és így tovább.

És nem csak „lenne” meg „volna” – van ma is helyzet, melyben választani és dönteni kell.
Ma sincs a lengyeleknek beleszólásuk saját ügyeikbe, ma is vannak megszállott területek,
ma is vannak semleges pénztárosok, kocsit s üzletet mentő Kurázsi mamák, és persze kisember áldozatok.

Nem is jó belegondolni, mi lesz, ha egyszer csak kitör a béke. Bár ez a veszély egyelőre nem nagyon fenyeget.

Emese kritika

bertolt_brecht_-_kurázsi_mama_és_gyermekei.pdf
File Size:	295 kb
File Type:	pdf