Csathó Kálmán vadásztörténetei ízes, vidám és izgalmas kalandok, kemény és férfias erőpróbák elevenednek meg mesteri tolla nyomán, a természet minden titkával, költészetével és gazdagságával.

Az állatok, a fák, a patakok, az erdő ugyanúgy hősei
ezeknek a történeteknek, mint az ember: a vadász.

csathó_kálmán_szarvasbőgés.djvu
File Size:	1594 kb
File Type:	djvu

Download File

---

Az író vallomása új könyvéről: Vadászéletemnek papírra kirakott terítéke ez a könyv abból az időből, mikor még tavaszról tavaszig minden szabad percemben puskával a vállamon jártam az erdő-mező vadjai után.

A nagyközönségbeli nemvadászóknak írtam ezt a könyvet, hogy megvilágítsam előttük a vadászat lényegét.

Hogy megértsék, mi benne olyan szép és vonzó a mi számunkra,
akik rabjai voltunk, vagyunk és leszünk halálunkig.

csathó_kálmán_tavasztól_tavaszig.djvu
File Size:	6236 kb
File Type:	djvu

Download File

---

Ez a könyv megjelent Jámbor Brown atya címmel,
illetve az Ember, aki Csütörtök volt címmel is.

Egy okos nyomozótiszt felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe.

Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat.

Összeismerkedik a többi vezetővel, különösen az igen okosnak tűnő Szombattal. Nála akarja kezdeni a leleplezést.

Most már rendőrökkel csap Szombatra, aki csodálkozva veszi tudomásul, hogy Csütörtök rendőr.
Ugyanis Szombat is rendőr, aki ugyanúgy, leleplező szándékkal férkőzött az anarchisták közé.

Most már együtt indulnak a többi vezetőt elfogni. De ahogy előre haladnak a leleplezésben, egyre nagyobb elképedéssel veszik tudomásul, hogy valamennyi főanarchista rendőr...

A kötet másik figurája a jámbor Brown atya, a katolikus pap, aki csak látszólag tehetetlen, ügyefogyott, tébláboló - valójában azonban különös rejtélyeket is képes megfejteni...

Blanche, avagy a szegény rokon
A regény egy alföldi birtokon, Esztáry Dezső kúriájában játszódik.
Ide hívják meg Esztáryné (a nagy család tényleges feje), Tóni néni elárvult unokahúgát, a szegény kis Blanche-t.

Ne maradjon ott távoli idegenben egyedül az a kisleány, elfér a hatalmas házban, ahol az Esztáry-lányokon és férjeiken, fiaikon és feleségeiken, illetve ezek gyerekein kívül még két rokon vénkisasszony is tartózkodik.

Tóni néni parancsára a nők mély gyászba öltözve fogadják a távolból érkezett árva lányt, akiről kiderül, hogy cseppet sem ügyefogyott, cseppet sem szerény és szegény, hanem éppenséggel nagyvilági dáma, aki napok alatt megbolondítja az egész házat.

A nőket szépségápolásra szoktatja, a férfiakat szerelemre lobbantja maga iránt, s minden mozdulata, minden gondolata hangsúlyozza azt az óriási távolságot, amit a drezdai művelt polgárság és a poros alföldi tanya között van.

Végül ráunva parlagi rokonaira, visszaszökik Drezdába, s az Esztáry-házban lassan minden visszazökken a régi kerékvágásba, és sorjáznak újra a tespedt hétköznapok.

Mikor az öregek fiatalok voltak
Csathó kerüli a zord hangulatokat, sötét tónusokat, a megoldhatatlan konfliktusokat – a fenyegető fellegeket lehetőleg elhárítja kedves figuráinak feje felől, a szerető szíveket összeboronálja, s ezen közben hiába vesznek hatalmas vagyonok: a veszteségből is származik haszon.

Ennek a nosztalgikus idillnek a hátterében persze az olvasó, ha érzékeny a társadalmi mozgásokra, felfedezheti a századforduló gazdasági átrétegződésének farkastörvényeit – hiszen az úri osztály eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elfoszló nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása – akárcsak a Móricznál, Csathónál is – gyakran a regények alaphelyzete, sötét kontúrja.

A kereteket azonban a szerelmi bonyodalmak fordulatai töltik meg, s karakteres, markánsan jellemzett alakok: kedves, bohókás, naiv vagy éppenhogy akaratos, céltudatos leányok;
csélcsap, léha – vagy ellenkezőleg: korrekt, tisztességes, feddhetetlen – fiatalurak, és a zsánerfigurák: zsörtölődő, kuporgató vagy éppen nagyvonalúan tékozló, vendégszerető, de csaknem mindig csőd felé haladó földbirtokosok, savanyú vénkisasszonyok – a régi úri Magyarország megannyi jellegzetes kövülete.

A regény a múlt század végén játszódik, színhelye a korabeli Budapest. Főhőse egy csinos, okos, céltudatos leány, Domokos Lenke, aki zongoraművésznek készül
nővérével, Máriával és öreg nagynénjükkel, Máli nénivel egy földszintes pesti házban lakik.

A két, korán árván maradt leánynak két fiatalember udvarol:
Sivány Lajos – ő Máriáé és Timár Sándor – az övé Lenke.

Úgy tűnik minden rendben: a két dzsentrifiú feleségül veszi a két úrilányt és élnek majd boldogan, illetve ahogy a hasonszőrűek.

Csakhogy az igazi, a mindent legyőző szerelem közbeszól. Lenke ugyanis valójában nem Sándort szereti, hanem Mária udvarlójának az édesapját, a 47 éves, még mindig hódító Sivány Lászlót….

Lenke akcióba lép, és bonyolult, sokszor kíméletlemül önző praktikák segítségével keresztülviszi akaratát. Rengeteg keserű leánykönny potyog, új szerelmek lobbannak fel és roskadnak hamuvá, míg csak a végén el nem rendeződnek a dolgok – ahogy Lenke kívánta.

Hosszú évekkel ezelőtt eltűnt a szemünk elől, de hamarosan visszatér Sherlock Holmes, Hercule Poirot vagy épp Miss Marple méltó társa,
az első ránézésre ugyan kissé idétlennek és gyámoltalannak tűnő, valójában viszont rendkívül éles elméjű s az emberi lélek titkait mélyen ismerő angol pap, Brown atya, aki minden elé kerülő bűnügy kusza szálait kibogozza.

Gilbert Keith Chesterton nem csak egy újabb magándetektívvel ajándékozta meg az irodalmat a jeles páter személyében: humoros és lebilincselő novellái felnőtten meglelt keresztény hitének, világlátásának és optimizmusának is tükrei.

Tartalom:
Brown atya botránya
A fürge
Vihar a varázskönyv körül
A zöld matróz
Kék úr nyomában
Egy kommunista bűntény
A tű hegye
A megoldhatatlan rejtély
A falu démona

„Brown atya felsóhajtott. Arcát a tenyerébe temette, és mozdulatlan maradt, mintha görcsösen vívódna magában. Végül felnézett.
– Rendben van.Kénytelen vagyok elárulni a titkot -mondta tompán. Komor tekintete végigpásztázta a sötétedő helyszínt, a kis kályha vörös szemeitől az ódon fal irdatlan magasságáig, amely fölött egyre fényesebben ragyogtak a délszaki csillagok. – A titok… – kezdte, de megakadt, mintha képtelen lenne folytatni. Aztán újra nekifohászkodott: – Tudják, én magam voltam a gyilkos.”

Brown atya híveinek nem kellett sokáig várniuk, az Új Ember gondozásában - május után - itt az újabb kötet.

A jeles angol konvertita író, Gilbert Keith Chesterton (1874-1936)
a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg Brown atya alakjában.
A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel,
s rendszerint csakhamar kiderül: a nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar.

Egy olyan ember szellemét, aki a fecsegő felszín mögé tekintve előbb-utóbb mindig leleplezi a tettest, s ami még több: felfedi a rejtőző igazságot.

Vagy épp a burjánzó babonák ellen veszi fel a harcot a sok hazugságot felforgató igazi hit meggyőző erejével, mint például a most napvilágot látó elbeszélésekben, melyek - a Brown atya titka című sorozat novelláihoz hasonlóan - szintén először olvashatók magyar nyelven.

Mintha csak ma játszódnának az eredetileg 1926-ban megjelent történetek:
a mi kis világunkra ismerhetünk a vallási zagyvaságok, a bármiben hinni képes emberi butaság példáinak láttán,
s a sok ellenfele által idejétmúltnak vélt Brown atya világos gondolatai és szellemes tisztánlátása ma is képes meggyőzni az olvasót.

Talán legjellemzőbb témaköre a bűn és az erény viszonya. Misztikum, szimbólum, erkölcsbírálat és szatíra keveredik különös módon a bűnüldözés közelében bonyolódó történeteiben.
Ezek közül a legismertebbek a Páter Brown kalandjairól szóló regények.

Páter Brown katolikus pap, aki meggyőződéssel vallja, hogy a rossz, a csúnya és a hazug elválaszthatatlan egymástól. Mert a jó, az erény mindig szép és igaz.

Ha valahol riasztó csúnyát vesz észre, tudja, hogy valahol és valahogy bűn van jelen.

Ezen az alapon nyomoz olyan leleménnyel, mint a híres detektívregény-írók híres nyomozói. Páter Brown Sherlock Holmes, Maigret felügyelő, Hercule Poirot egyenrangú társa papi reverendában és rendíthetetlen vallásos hittel.

Feszültség, váratlan fordulatosság, humor vegyül ezekben a vallásos-fordulatos és mulatságos történetekben.

Tartalom:
Mr. Glass távolléte
A rablók paradicsoma
Hirsch doktor párbaja
Az alak a folyosó végén
A gép tévedése
Caesar feje
A vörös paróka
A Pendragon-család pusztulása
A Gongok istensége
Brown atya salátája
Boulnois John különös vétke
Brown atya tündérmeséje

Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze?
Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, és szerelmes?

Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, szerelmes,
és történetesen a más menyasszonyába szerelmes?

Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, szerelmes, történetesen a más menyasszonyába szerelmes, és a Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából a világ legremekebb tőzsdetippje kerül a birtokába?

Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, szerelmes, a más menyasszonyába szerelmes, a világ legremekebb tőzsdetippje kerül a birtokába, körülményei azonban megakadályozzák a tipp felhasználásában?...

P. G. Wodehouse ezúttal nem az angol arisztokrácia vidéki birtokain, hanem a londoni pénzvilágban és környékén bukdácsoltatja végig hőseit kacagtatónál kacagtatóbb kalandokon, a tőle megszokott kiapadhatatlan humorral.

wodehouse_p_g_rengeteg_penz.doc
File Size:	755 kb
File Type:	doc

Download File

---