Blog Archives - ROLAND CARSON

Kisfaludy Károly élete 04

25/5/2014

Az irodalmi élet szervezőjeként

E pálya közepén megakasztotta őt az Aurora megalapítása, ami elvonta a színműírás teréről, melyre rendeltetve volt.

A kor jelesei és az ifjabb nemzedék is Kisfaludy ez új szépirodalmi közlönye köré gyűlt; Sándor bátyja a regéiért nyert Marczibányi-jutalmat ajánlotta föl, és Horváth István lelkesítésére más hazafiak is elég összeget tettek össze a vállalkozáshoz, mely 1822-ben indult meg. Ezért 1826-ban a Marczibányi-intézet a nagy jutalmat is neki ítélte oda.

A hosszas szenvedéseket és ínséget jobb sors váltotta fel; ehhez járult még, hogy soha meg nem békült, de testvérei által mégis némileg lecsillapított atyjától évenként kapott segítsége,

s annak halálával 1826 óta téti jószága őt kedvező állapotba helyezték, bár az ismételt megcsalatások, a jótékonysága, amellyel méltatlanok gyakran visszaéltek, élvezni szeretése, a gazdálkodásban való gondatlansága s végül becses képtárának költségei mellett időnként pénzbeli zavarok sem hiányoztak.

De becsülésre méltó jellemét semmi szenny nem érte, s ragyogó munkássága országos tisztelettel vette körül.

A festészettel ekkor sem hagyott fel, de abból nem szerzett vagyont, egyedül gyönyörűségére űzte.

1826-ban Kisfaludy Löffler orvosnál lakott, és a költő utolsó szerelme az orvos leánya, Nina volt – de a zsidó lány nem akart vallásából kitérni, s a szeretők nem lettek egymáséi.

Kisfaludy már ekkor az új irodalom feje és vezére volt; az irodalom központja sem Széphalom többé, hanem Pest. A vezér és társainak emlékét őrzi az Aurora-kör elnevezés.

1826 végén kritikai lapot akart kiadni, amely azonban csak halála után Bajza József szerkesztésében létesült. 1828-ban megismerkedett Széchenyivel, és a nagy államférfi eszméi és törekvései mély hatással voltak reá.

Midőn Kulcsár 1828-ban meghalt, Kisfaludy Széchenyivel együtt egy új politikai lapot tervezett, a Jelenkort, és 1829 végén az engedély kiadásáért a helytartótanácshoz fordult.

1830-ban alakította meg Széchenyi a Magyar Gazdasági Egyesületet, melynek titkárai Döbrentey és Kisfaludy lettek.

Kisfaludy Károly élete 03

25/5/2014

Hazatérése és festészete, első irodalmi próbálkozások

Pestre ment tehát, ahol barátai tárt karokkal fogadták, s a Nemzeti Múzeum képtárőrévé akarták tenni, de a nádor nem nevezte ki állhatatlan természete miatt.

Egy becsületes vargánál fogadott szállást a Magyar utcában, s akvarell tájképeket festett. Néha képei jól keltek, de többször gazdástul együtt titkon nyomorgott. Pénzsegélyt nem fogadott el barátaitól, akik ezért kölcsön adták neki a pénzt, és megvették a képeit.

A festészettel hamar felhagyott és ezután Stáhly Ignác sebészprofesszornál anatómiát tanult. Eközben atyja 1818-ban megírta végrendeletét, és kitagadta a fiát, aki ekkor Győrbe utazott, hogy atyjával a kibékülést újra megkísérelje, de minden közbenjárás hiába volt, atyja nem bocsátotta maga elé.

Pesten is inkább költő volt, mint festő; 1820 elején már 16 kész színdarabja volt.

Eder György Fejérvárott játszó színtársulatának híre elhatott Pestre is; Kisfaludy A tatárok-at előadásra átadta neki, s a darab 1819. április 18-án ott nagy hatást kiváltva színre került.

Brunszvik Ferenc gróf, a pesti városi színház haszonbérlője meghívta a társaságot Pestre, és május 3-án itt is az ő darabjával nyitották meg előadásaikat. Ezután színművei egymásután kerültek színre. Az így nyert díszes erkölcsi állással javult anyagi állapota is.

Előadott drámáit Kisfaludy nyomban ki is adta, s egy példány Bécsben Gaal György kezébe került, aki az első három megjelent darabját lefordította. Ekkor megismerkedett Helmeczy Mihállyal, és az ő révén a nyelvújítással; olvasta Kazinczy Ferenc munkáit, és egyike lett leghívebb követőinek. Barátai óvták őt a sebtiben való sokat írástól, és ő ezt megfogadva lassabban haladt alkotásaiban, és régibb darabjait is részben átdolgozta.

Kisfaludy Károly élete 02

25/5/2014

Vándorúton

Kisfaludy dacból 1811. augusztus 15-én a szolgálatból kilépett, s hazament Tétre, de a felbőszült apja tudni sem akart róla. A kétségbeesett ifjú ekkor nevelő testvérénél, Trézsinél keresett menedéket, aki már ekkor férjével, Farkas Gábor nyugalmazott kapitánnyal Vönöckön lakott. Itt töltött néhány nyugalmas hónapot, gyakorolta a rajzolást és a költészetet.

1812 februárjában elhagyta Vönöcköt, és Bécsbe készült, hogy a festészetben kiképezze magát.

Atyja nagykorú fiának szabad rendelkezésére bocsátotta Zala megyében fekvő anyai jószágrészét; ezt Sümegen lakó Boldizsár bátyjának elzálogosította, s még egyszer Pestre fordult, ahol Hepplernétől megtudta, hogy Katalin férjhez ment.

Midőn Bécsbe ért, fájdalmát könnyelmű dorbézolásba ölte. Tanulmányait a művészeti akadémián pénzzavarai nehezítették, és négy hónap múlva már azon gondolkozott, hogy Oroszországba megy, ahol a festészetből remélt megélni.

Pozsonyba utazott, és két hónap múlva ismét visszatért Bécsbe. Szorgalmasan dolgozott, hogy megélhessen, és különösen arcképfestésre adta magát, majd a rézmetszést is megtanulta. Végül adósságai felszaporodtak, és Bécsben maradását lehetetlenné tették.

Negyedfél év bécsi tartózkodás után, ahol Körner Tivadar és Pichler Karolina német írókkal is megismerkedett, Itáliába ment; gyalog utazott és festészetből élt. 1816 nyarán már ismét Bécsben volt.

Honvágytól űzve 1817-ben Pozsonyba jött; itt Ballus Pál barátja segítette; sem Teréz nővére, sem Sándor bátyja közbenjárására nem békült meg édesapja. Atyja úgy nyilatkozott, hogy míg szolgálatba nem lép vagy meg nem házasodik, maga elé nem bocsátja; némi segítséget azonban Teréz útján adott neki.

Kisfaludy Károly élete

25/5/2014

Ifjúsága

Kisfaludy Mihály Győr vármegye főbírája és Sándorfy Anna nyolcadik gyermeke, Kisfaludy Sándor költő legifjabb testvére.

Anyja a szülés következtében másnap meghalt, és a fiú tíz évvel idősebb testvérnénje, Teréz gondozása alá került, akihez állandó szeretettel és hálával fordult.

1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, hol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, és a heves, dacos fiú egyszer az őt dorgáló tanára elé dobta tintatartóját, ezért megbuktatták.

Katonai pályán

A szigorú apa ekkor, akinek három testvére is hadi pályára lépett, kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta.

Innen egy év múlva 1804-ben Pestre került, ahol október 1-jén mint kadét katonának állt. 1805. szeptember 1-jén zászlótartó lett; küzdött a Napóleon elleni csatákban, és részt vett a Caldierónál kivívott győzelemben.

1806-ban a Szerémségben határőrzésre volt kirendelve. 1809. február 16-án alhadnaggyá léptették elő, ezredével Jellasich hadosztályánál Münchenben állomásozott; május 25-én Leobennél harcolt és fogságba került, de szerencsésen megszökött, hadosztályához visszamenekült, és még azon év augusztus 23-án főhadnaggyá léptették elő.

1810-ben sűrűn társalkodott Szemere Pállal, akivel 1805-ben Miskolcon kötött barátságot, Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, akiknek egy kötet versét is bemutatta. Ekkor beleszeretett Heppler Katalinba, egy elszegényedett özvegyasszony leányába; hogy elvehesse, ki akart lépni a hadseregből, de szigorú apja mindezt ellenezte.

Kisfaludy Károly: Iréne (könyvajánló)

25/5/2014

Konstantinápoly eleste után Iréne, a szép görög lány megtetszik Mohamed szultánnak, aki nejévé akarja tenni.

A titkos keresztény Ildi nagyvezér tanácsára Iréne lemond szerelméről, egy Leo nevű görög ifjúról, és elhatározza, hogy a szultáné lesz, s ily módon engedékenységre hangolja a győzőt a leigázott görög nép iránt.

Iréne tehát feláldozza magát hazájáért, népe javáért.

Áldozata hiábavalónak bizonyul: a háborús párti Zagán basa megbuktatja a tanácsban a nagyvezért, a szultán kihallgatja Iréne és Leo beszélgetését, amelyben a leány megvallja jegyesének, hogy még mindig őt szereti, csak önfeláldozásból lesz Mohamedé,

mire a szultán a hadat követelő sereg előtt megöli Irénét.

Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás viszontagságai (könyvajánló)

25/5/2014

Első rész – Tollagi Jónás Pesten
Második rész – Tollagi Jónás mint házas
Harmadik rész – Tollagi Jónás, mint atya

Tollagi jogászi műveltségű fiatal vidéki nemes, nótáriusnak készül, de nemcsak Werbőczit ismeri, hanem a latin klasszikusokat is, és a tapasztalás vágya vonzza Pestre.

Itt azonban hamarosan kiderül, hogy műveltsége nagyon is elmaradott, viselkedése a "mezei truncus"-é, s mindez mulatságos helyzetekbe sodorja.

Tollagi sok balfogása után mégis eléri a boldogságot: szép és melegszívű mátkával tér vissza falujába.

A város lakói nem rokonszenvesek: ravaszok, önzők – nevük is erre vall: Lépfalvy, Kamati –, de eszükkel fölénybe kerülnek, bár a végén Tollagi naiv becsületessége megkapja jutalmát.

Schiller: Stuart Mária (tartalom)

25/5/2014

Szereplők

    Stuart Mária (Skócia királynője, angol fogságban)
    Erzsébet (Anglia királynője)
    Robert Dudley (Leicester grófja)
    Georg Talbot (Shrewsbury grófja)
    Wilhelm Cecil (Burleigh bárója, Erzsébet főkincstárnoka és tanácsadója)
    Wilhelm Davison (angol államtitkár)
    Amias Paulet (lovag, Mária őrzője)
    Mortimer (Paulet unokaöccse, az egyetlen elképzelt személy a drámában)
    Aubespine gróf (francia követ)
    Hanna Kennedy (Mária dajkája)
    Melvil (Mária udvarmestere)

1568-ban Stuart Mária férje meggyilkolása után feleségül megy a gyilkoshoz.

Mivel a nép dühös, Mária veszélyben van, Skóciából Angliába menekül. Azt reméli, hogy ott a rokon Erzsébet védelme alatt biztonságban lesz.

Erzsébet azonban fenyegető veszedelmet lát Máriában, akinek joga van az angol trónra.

Fogolyként él egy kastélyban 18 évet. A dráma cselekménye Angliában 19 évvel a menekülés után és három nappal Mária kivégzése előtt kezdődik.

Stuart Mária legendás szépsége felbujtott néhány fiatal férfit, mint például Mortimert, Mária kiszabadítására.

Mortimer, aki az egyik őrzője Máriának, beleszeret és ígéretet tesz neki, hogy segít kiszabadulni. Erzsébet előtt színleli, hogy meg fogja ölni Máriát, de valójában Máriát támogatja az angol trón megszerzésében.

Az államcsínyben Leicester is részt vesz, aki szenvedélyesen szereti Máriát, de nyíltan sosem mer fellépni Erzsébettel szemben.

Miután a pártütés kudarcba fullad, elárulja Mortimert.

Leicester, aki a dilemmájában egy kibékülésben reménykedik, megszervezi Mária és Erzsébet találkozását, ami valójában nem történt meg.

Az elején Mária alázatosan lép Erzsébet elé, és lemond jogosultságáról a trónra.

Az angol királynőnek ez nem elég, Máriát becsületében akarja megsérteni. Szemére veti, hogy megölette a férjét.

Ezután Mária nem tudja türtőztetni magát, és „fattyúkirálynőnek” nevezi nénjét. Ezzel reménytelenné válik, hogy Erzsébet megkegyelmezzen neki.

Mortimer sikertelenül próbálkozik Erzsébetet megölésével, a végén önmagát szúrja le.

Az angol uralkodónő úgy érzi, trónja biztosítása érdekében Máriát meg kell öletnie. Mivel nem akarja magát rossz hírbe hozni, az írnokok vallomása alapján sem akarja aláírni Mária halálos ítéletét, de udvara akaratának megfelelően végül szentesíti azt.

Az iratot Davisnek adja, aki zöldfülű még az udvari politikában, és nem képes képviselni a királynő akaratát.

Erzsébet átadja az aláírt iratot, de nem fűz hozzá parancsot, csak némán hallgat. Davis az okirattal a kezében kétségbeesetten tanakodik, hogy mitévő legyen.

Végül az egyik gróf elveszi tőle az iratot, és továbbítja. Mária a kivégzésnél teljes mértékben a mártír szerepét tölti be. Még Erzsébetnek is megbocsát, sőt sikeres uralkodást kíván neki.

Hithű katolikus lévén meggyónja bűneit az egyik pappá szentelt udvarnokának, és boldogan megy a vérpadra, tiszta lelkiismerettel.

Erzsébet, mit sem tudva a kivégzésről, még egy próbát tesz, hogy elkerülje a véres mártírölő szerepét, és újra kínvallatásnak veti alá Mária írnokait. Azok végül megtörnek, és vallomásukban Mária ártatlanságát igazolják.

A titkos jelekkel írt levelek egy összeesküvés részleteit tartalmazták. Ezeket hozták összefüggésbe Máriával, ez alapján vádolták meg a skót királynőt árulással.

Erzsébet ezek hallatán visszakéri a szentesített kivégzési tanúsítványt Davistől, de ő megrettenve közli a királynővel, hogy nincs nála, és Máriát már délben kivégezték.

Ezután Erzsébet megbünteti a vétkeseket, és mossa kezeit Mária halálának ügyében.

Schiller: A haramiák (tartalom)

25/5/2014

Szereplők

    Moor Károly (Karl Moor)
    Moor Ferenc (Franz Moor)
    Maximilian – gróf Moor, kormányzó
    Edelreich Amália – Károly szerelme
    Speigelberg - volt diák, haramiák:
    Schweizer
    Grimm
    Schufterle
    Roller
    Kosinsky
    Schwartz
    Hermann - egy nemesember fattyúja
    Dániel - Moor gróf inasa
    Moser - lelkész
    Szerzetes, más haramiák

Maximilian von Moornak két fia van: Ferenc és Károly.
A másodszülött Ferenc születése óta csúnya, és az örökségre sem jogosult.

Károly ezzel szemben mindig is az apja kedvence volt, de lipcsei tanulmányai alatt elzüllött és adósságokat halmozott fel. Mielőtt jobb útra térne, az apjának egy levelet küld megbocsátásért esdekelve.

A féltékeny Ferenc kicseréli Károly levelét egy saját maga által kitaláltra.

Az apjának felolvassa az egy állítólagos levélírótól érkezett írást, amiben Károly mint nőket megerőszakoló gyilkos és haramia szerepel. A levél hatására az apa kitagadja Károlyt az örökségből.

A megbocsátásban reménykedő Károly csalódásában hagyja, hogy a barátai által alakított rablóbanda vezetőjévé válasszák.

A bandán belül konfliktusok alakulnak ki a kedvtelésből gyilkolók között. Károly mind mélyebbre süllyed az igazságtalanság és az erőszak ördögi körében, ami mind nehezebbé teszi a normális életbe való visszatérését.

Amikor erre rájön, örök hűséget esküszik rablótársainak. Amikor azonban miatta válnak ártatlanok is áldozattá, és egy új tag a menyasszonyára emlékezteti, elhatározza, hogy ismeretlenként visszatér a szülői házba.

Közben Ferencnek sikerül még inkább elfordítania apja szívét az elvesztett fiútól. Kinevezi magát a kastély urának, és megpróbálja meghódítani bátyja menyasszonyát, Amáliát, aki azonban ellenáll a kísértésnek, és hűen kitart szerelme, Károly mellett.

Álruhában megjelenik a kastélyban Károly, kideríti az igazságot, és rájön, hogy Amália, aki nem ismerte fel, még mindig szereti.

Amikor Ferenc rájön, ki rejtőzik az álruha alatt, Károlynak menekülnie kell.

Ekkor találkozik a halottnak hitt apjával, aki egy menhelyen éhezik. De ő nem ismeri meg kedvenc fiát.

Károly a haramiáit küldi a kastély ellen, hogy fogják el testvérét, Ferencet.

Amikor Ferenc felismeri a veszélyt, öngyilkos lesz, elkerülve az igazságos büntetést.

A haramiák elfogják Amáliát, majd Károly elé viszik aki bevallja, hogy ő a haramiák vezére. Az apja ezt már nem bírja ki, belehal a fájdalmába.

Amáliát is megrázza a valóság, de kitart Károly mellett.

Károlyt esküje köti a haramiákhoz, így nem lehetséges a normális életbe való visszatérése. Amália viszont nem akar nélküle élni, és könyörög szerelmének, hogy ölje meg. Károly teljesíti utolsó kívánságát, és megfojtja.

Rájön, hogy az a két ember akire az életét alapozni tudta volna, halott. Így elhatározza, hogy a törvény kezére juttatja magát.

Schiller költeményei (könyvajánló)

25/5/2014

Varga Katalin: Karácsony hava/Hófehérke karácsonya (könyvajánló)

25/5/2014