20. fejezet, a rózsakert
Hosszú vándorlás után egy nap elérkezik egy úthoz. Virágzó rózsakert előtt találja magát, s legnagyobb ámulatára virágjának szakasztott másait találja ezerszámra.
De hiszen az ő rózsája azt mondta, hogy ő az egyetlen ilyen virág, és az egész világon nincsen párja. Elgondolkozik és elszomorodik, mert rájön, hogy mégsem olyan gazdag, mint hitte.
A virágja egyáltalán nem egyedüli, a három vulkánja pedig a Földön lévő hegyekhez képest olyan pici. Lefekszik a fűbe és sírni kezd.
21. fejezet, a róka
A kis herceg földi életének talán legfontosabb időszaka a rókával töltött idő.
A róka megérteti vele, hogy mi a barátság.
Például, hogy lehet ezer meg ezer ugyanolyan rózsa, mint az övé, mégsem hasonlíthatnak a sajátjára, mert nem fontosak a számára.
A saját rózsájával egy láthatatlan kötelék köti össze őket, ez az, ami miatt a több ezer másik rózsa nem hasonlít az övéhez.
---
S amikor a kis herceg újra elmegy a rózsakerthez, rájön, hogy valóban, egyik rózsa sem olyan, mint az ő rózsája. Szépek, de üresek.
Valaki azért lesz fontos a számunkra, mert időt vesztegetünk rá.
Amíg nem ismersz meg és nem szelídítesz meg valakit, addig éppen olyan, mint a többi száz meg száz másik társa. De ha a barátoddá teszed, akkor már ő lesz az egyetlen.
Most már a róka is a kis herceg barátja, mert megszelídítette. S megtanította a legfontosabb dologra: az igazán fontos dolgokat csak a szívünkkel látjuk, úgy, ahogy a szemünkkel képtelenek vagyunk rá.
22. fejezet, a váltóőr
A rókától elbúcsúzva a kis herceg újra útnak indul.
A következő, akivel találkozik, egy váltóőr.
Beszélgetnek egy kicsit, de itt nem időzik sokáig.
23. fejezet, a kereskedő
Kis idő múltán találkozik egy kereskedővel,
aki szomjúságoltó labdacsokat árul.
Állítólag aki bevesz egyet, az nem kíván többé inni.
Ezzel is időt takaríthat meg. A kis herceg nem érti, miért olyan fontos ez.
RSS Feed
