Alcím Dr. Kende Péter: A Postabank és Princz Gábor
Százmilliárdos bűntényből vétséggé szelídült a Postabank-ügy
Népszava|2000. 06. 28., 8:17|
Az évszázad gazdasági bűntényének indult, ám csekély súlyú vétséggé szelídült a Postabank-ügy.
Az 1998-as választásokat követően az új kormány és több szerve is vizsgálatokat kezdeményezett a Postabanknál. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG értékbecslő cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyűlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen.
Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen.
Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, de még az APEH Üldözötteinek Szövetsége is feljelentést tett a rendőrségen.
Összességében Princzet a következő bűncselekményekkel vádolták meg: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, valamint számviteli fegyelem megsértése.
A volt bankvezér időközben elhagyta az országot, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bűnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók.
A Postabank volt vezetőinek a védelmét ellátó ügyvédek jogi álláspontja az ügy kezdete óta az, hogy egyik gyanúsított sem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
Azt viszont a büntetőeljárás során egyetlen szakértő sem igazolta, hogy bármely gyanúsított vétkes módon működött közre pénzek eltüntetésében, netán bizonyos összegeket saját céljaira fordított volna.
Százmilliárdos bűntényből vétséggé szelídült a Postabank-ügy
Népszava|2000. 06. 28., 8:17|
Az évszázad gazdasági bűntényének indult, ám csekély súlyú vétséggé szelídült a Postabank-ügy.
Az 1998-as választásokat követően az új kormány és több szerve is vizsgálatokat kezdeményezett a Postabanknál. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG értékbecslő cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyűlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen.
Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen.
Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, de még az APEH Üldözötteinek Szövetsége is feljelentést tett a rendőrségen.
Összességében Princzet a következő bűncselekményekkel vádolták meg: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, valamint számviteli fegyelem megsértése.
A volt bankvezér időközben elhagyta az országot, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bűnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók.
A Postabank volt vezetőinek a védelmét ellátó ügyvédek jogi álláspontja az ügy kezdete óta az, hogy egyik gyanúsított sem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
Azt viszont a büntetőeljárás során egyetlen szakértő sem igazolta, hogy bármely gyanúsított vétkes módon működött közre pénzek eltüntetésében, netán bizonyos összegeket saját céljaira fordított volna.
| bank_bianco.pdf |
RSS Feed
